Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

105 és e helyütt is elfogadott megfelelő indokokból volt helybenhagyandó. De nem volt elutasítható felperes az özvegyi jogának megállapítására vonatkozó keresetével ; mert a B. a. szerződés tartalmából kitűnik, hogy néhai P. Mladen összes vagyonát halála előtt egy hónappal a nélkül, hogy felperes hitvestársának tartásáról gondoskodott volna, alperesekre, mint unokáira visszteher nélkül átruházta s igy felperest özvegyi jogának érvényesítésétől megfosztotta. Minthogy azonban alperesek abbeli állításukat, hogy felperes az ajándékozó örökhagyót néhány heti együttélés után hűtlenül elhagyta, nem bizonyították, de azt a beszerzett konsistoriumi iratok sem tanúsítják ; miután továbbá alpereseket, mint különben is vélelmezett örökösöket az ajándékba kapott vagyon értéke erejéig a felperest törvényesen megillető özvegyi jog is terheli ; ennélfogva mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes özvegyi jogigényét megállapítani s az özvegyi jog mérvének itéletileg megállapítására az elsőbiróságot utasítani kellett 39Hitelezési csalás. — Btk. 386. §. — Bűnügyi zárlat. (1897 május 4. 3795. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék vizsgáló bírája : Csalás bűntettével terhelt Klein Mór és Stark Mátyás elleni bűnügyben végzett: Tekintettel arra, hogy a vizsgálat eddigi adataiból kitünőleg Stark Mátyás terhelt tagadásával szemben, alaposnak látszik terhelhetőnek lenni azzal, hogy a hitelezők kijátszására, Klein Mórral megegyezve, vette át ennek üzleteit : szabadlábon levő Stark Mátyás terhelt ellen is további szabadlábon hagyása mellett, a Btk. 379., 380. §-ainak tekintete alá eső csalás büntette miatt a vizsgálatot elrendelni. Egyidejűleg dr. Visontai Soma ügyvédnek, Krausz József, Bauer Lajos és testvére, Schnitzer és Weisz, Engel Adolf, Wenczel M. J. panaszosok igazolt képviselőjének, továbbá dr. Török Emil ügyvéd által képviselt Rosenfeld S. és Kanitz