Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

74 28. A nyilvánosság fogalommeghatározásához.. (1897 június 8. 2130. sz. a.) A m. kir. Curia: Zsarolás bűntettével és nyilvános becsületsértés vétségével vádolt Nagy Bálint elleni bűnügyben itélt: Mindkét alsófoku bíróság Ítéletének részben megváltoztatásával Nagy Bálint vádlott a Btk. 2Ó2. §-a helyett a 261. §. alá eső kétrendbeli becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek s e miatt 10—10 frt, összesen 20 frt pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén 4 napi fogházra, a Kbtk. 41. §-a alapján pedig 8 napi elzárásra és 5 frt pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén további 1 napi elzárásra ítéltetik. Az összbüntetés s ezzel a 97. §. idézése is mellőztetik. Egyebekben a kir. tábla helybenhagyatik. Indokok: Vádlott akkor használta a becsületsértő szavakat a községbiró és segédjegyző panaszlók ellen, mikor ezek vádlott udvarában a rendőr és községi szolga kíséretében megjelentek, hogy a kincstári és egyéb adótartozások miatt vádlottnál lefoglalt lovakat a községházánál leendő elárverezés végett elhajtassák. A sértések tehát a nyilvánosság fogalmának meg nem felelő számú egyének jelenlétében követtetvén el ; azok ennélfogva nyilvánosan elkövetettnek nem tekintethettek, miért is a vádbeli becsületsértések nem a 262. §. hanem csak a 261. §. alapján voltak minősitendők. A büntetések kiszabásánál az összbüntetést, minthogy annak csak több büntetendő cselekmény után megállapított szabadságvesztésbüntetések egységesítésénél lehet helye, s így a 97. §-ra való hivatkozást is mellőzni kellett ; a 96. §-ra való hivatkozás azonban annak jeléül, hogy bűnhalmazat forog fen, fenhagyatott, A Btk. 102. §. szerint a pénzbüntetés minden cselekményre külön állapíttatott meg és a becsületsértés vétségei miatt kiszabott pénzbüntetéseknek átváltoztatása behajthatlanság esetén a 20. §. szerint vétségekre alkalmazandó fogházbüntetésre és nem elzárásra azért rendeltetett, mert a fenforgó vétségekre szabadságvesztésbüntetés nélkül, főbüntetésül csak pénzbüntetés szabathatott ki, az elzárás pedig vétség büntetéséül nem alkalmazható.