Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

75 Vádlott ellen a közcsend elleni kihágás miatt a büntetések bűnösségének fokához mérten, tekintettel az alsófoku bíróságok által felhozott enyhítő és súlyosító körülményekre állapíttattak meg ; a kiszabott pénzbüntetésnek behajthatlanság esetén elzárásra átváltoztatása pedig a Kbtk. 23. §-án alapszik. 29. Az időszaki lap felelős szerkesztője csak akkor szabadul meg a lapjában foglalt büntetendő cselekményért őt terhelő felelősségtől, ha a vizsgáló bírónak a valódi szerzőt jelentette be és ezt — legalább a bejelentés idejében — felelősségre lehetett vonni. — Ha tehát a szerzőként vádolt egyén felmentetett is az esküdtszék által a vád alól, mivel ő nem szerzője az inkriminált közleménynek, ez a felelős szerkesztő törvényes felelősségét meg nem szünteti. A bejelentett szerző eme minőségének birói megállapítása nem képez a felelős szerkesztő perbe foghatására nézve oly előzetes kérdést, melynek elintézéséig az elévülés a szerkesztő irányában nyugszik; mert a közvádló a szerkesztő ily bejelentéséhez kötve nincsen, hanem az 1868. február 22-én 231. sz. a. kelt I. M. R. 2. és 3. bekezdése értelmében a valódi szerző kinyomozását kívánhatja és ha ez nem sikerülne, közvetlenül a szerkesztő ellen fordulhat; a mennyiben álszerző nevezése egyenlő a valódi szerző felfedezésének megtagadásával; és ezeknél fogva a bejelentett szerzőnek előzetes megperlése a felelős szerkesztő feleletre vonhatásának nélkülözhetetlen feltételét nem képezi. (1897 június 22. 6090. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék mint esküdtszéki sajtóbiróság: Izgatás vétsége miatt vádolt Lepsényi Miklós elleni sajtóügyben következőleg végzett: A kir. sajtóbiróság a további eljárást, a vádlott Lepsényi Miklós ellen az 1848. évi XVIII. tcz. 13., 33. §-ai alapján megszünteti.