Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

62 is, a ki saját állítása szerint Sz. M. vezérigazgatónak közvetlenül nem fizetett és összes fizetéseiről a pénztárból nyugtát kapott, már pedig ha a pénztári nyugtát rendesen megkapta, ennek nemcsak a pénztári könyvekbe be kell vezetve lenni, de a fizetés megtörténte a pénztári juxta-könyvből is kitűnik. Ezek ellenben csak abban az irányban nyújtanak bizonyítékot, hogy F. I. a terhére szakértőileg hiányzóknak megállapított és K. S. által hamis könyvvezetés által eltüntetett összeget meg nem fizette. K. S. vádlott ellenében mindezek, ugy az elsőbiróság Ítéletében kiemelt terhelő adatok alapján kétséget kizáró módon bizonyítva van, hogy mint a László-malom részvénytársaságnál állandó alkalmazásban levő főkönyvvezető — a részint közvetlenül általa — részint felügyelete alatt a segédkönyvvezető által vezetett üzleti könyvek hamis vezetésével lehetővé tette azt, hogy a malommal üzleti összeköttetésben álló F. I. 262,907 frt 47 kr., E. M. pedig 118,468 frt 86 kr. tartozások erejéig a részvénytársaságot a vizsgálat tárgyát képező 10 év lefolyása alatt megkárosítsák. Maga a cselekménynek természete kétségtelenné teszi, hogy vádlott cselekményével ugy vádlott-társainak, valamint önmagának is jogtalanul vagyoni hasznot szerzett. K. S. vádlottat a fentiek szerint bizonyított cselekménye alapján az elsőbiróság ítéletétől eltérően a Btk. 361. §-ába ütköző s a 303. §. szerint minősülő hűtlen kezelés büntette miatt kellett bűnösnek kimondani, mert a megállapított tényállás szerint K. S. mint a sértett részvénytársaságnál állandó alkalmazásban levő hivatalnok a részvénytársaság vagyonának kezelésébe a könyvek vezetésével, a követelési és tartozási állapotok nyilvántartásával, a mérlegek készítésével lényeges befolyást gyakorolt és ily minőségében annak, kinek érdekeit előmozdítani kötelessége, tudva és akarva, jogtalan vagyoni haszon szerzésre irányzott czélzattal vagyoni kárt okozott. Nem volt a vádlottnak bűncselekménye a Btk. 24.1., illetve 403. §. 2. és 4. pontjai alapján magánokirathamisitás avagy a Btk. 379. §-ába ütköző és a 381. §. 2. pontja szerint minősülő csalás bűntettévé minősíthető, mert nyilvánvaló, hogy vádlott a kezelésére bizott üzleti könyvekbe a hamis bevezetéseket nem a saját avagy a sértett részvénytársaság részére jogok szerzésére