Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

32 radván annak felülvizsgálattal meg nem támadott az a része, a. melylyel az alperes viszonkeresetével elutasittatott, egyéb részében feloldatik s a felebbezési bíróság a perujitási kereset érdemére nézve további szabályszerű eljárásra, a tényállásnak szabatos megállapítására s a perköltségre is kiterjedő ujabb ítéletnek hozatalára utasittatik. Indokok: A perujitó alperesnek azt a panaszát, hogy miután a felebbezési bíróságnak tényállásában meg van állapítva, hogy a néhai Czvein Mita névaláírásával ellátott az az adóslevél, a melynek alapján az alapperben az örökhagyó kötelezettségéért ennek egyedüli örököseként Czvein Markó marasztaltatott, a perújítás rendén az örökhagyó névaláírására nézve hamisítottnak bizonyult, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett az által, hogy ennek daczára is, a perujitó alperes mint szintén örökös által beadott perujitási keresetnek elutasításával az alapperben az adóslevélre alapított marasztaló Ítéletet hatályában fentartotta, alaposnak kellett elismerni, mert az adóslevélnek hamissága folytán megdől a keresetnek az az alapja, a mely az örökös ellen, az örökhagyó részéről az adóslevél által elvállalt kötelezettségnek teljesítésére irányulván, feltételezi az adóslevél valódiságát s ezzel arra fektetett marasztalás alapján is elesett. Alapos az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság tényállásában megállapítván azt, hogy az adóslevélre az örökhagyó nevét ennek az alapperben perben álló örököse vezette reá s hogy a kölcsönügylet az adóslevél tartalmának megfelelően a felperes és a perujitó alperes örököstársa között valóban létrejött, a perujitó alperesnek felelősségét ezen kölcsönügyletből kifolyólag helytelenül állapította meg annak következtében, hogy a kölcsönügylet megkötéséhez a maga részéről szintén hozzájárult. Alapos ez a panasz azért, mert a felebbezési bíróság tényállásában az is meg van állapítva, hogy a perujitó alperes az örököstársa és a felperes között kötött kölcsönügylet létrejötte idejében még csak 16 éves volt, a kiskorúságánál fogva nála fenforgó cselekvő képesség hiánya miatt tehát az ő hozzájárulásával őt kötelező jogügylet érvényesen nem jöhetett létre. A felebbezési bíróság tényállásában megállapított azok a további ténykörülmények pedig, nevezetesen, hogy a kölcsönügylet meg-