Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

3i Miután pedig a felebbezési bíróság által elfogadott elsőbirósági ítéleti tényállásban meg van állapítva, hogy a peres felek mint házastársak között a különélés a budapesti kir. törvényszéknek határozatával az 1894. évi XXXI. törvényczikk. 98. §-a alapján el van rendelve s e törvény 101. §-a szerint a házastársak a különélés elrendelése folytán az együttélésre már nincsenek kötelezve, ennélfogva az alperesnek sem állhat többé fen az a joga, hogy a felperes mint neje által a külön vagyonát képező házban az együttélés czéljából közös használatra bocsátott lakást neiével együtt, használhassa, miután e jog alapját csakis az a jogviszony képezi, a melyet a házastársaknál az együttélés kötelessége hoz létre. Elesvén ez az ok, az alperes a közös lakást annál inkább köteles elhagyni, mert a nejétől való különélés kimondása folytán, ennek foganatba menetele már maga után vonja azt, hogy ő távozzék el a neje külön vagyonát képező házban addig nejével közösen használt lakásból. Ezek szerint a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, a mely szerint az alperes a közösen használt lakásnak elhagyására köteleztetett a nejétől való különités kimondása folytán, jogszerű alapokon nyugszik. 12. Az a körülmény, hogy a kiskorúság idejében kötött terhes szerződés ellen nagykorúságának elérése után sem szólalt fel a szerződő és joglépést nem tett, nem képezheti jogi alapját a kötelezettségnek általa történt elvállalásának. A feleknek perben állására nézve a perujitás rendén sem áll be változás és igy alperes alperes marad akkor is, ha ő a perujitó. (1897 január 26. I. G. 367. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Annak megjegyzésével, hogy a feleknek perben állására nézve a perujitás rendén sem áll be változás, a perujitó alperes felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróságnak ítélete, érintetlenül ma-