Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

3° ítéletnek az a rendelkezése már magában véve, a mely a közösen használt lakásnak 6 tőle való elhagyása iránti kötelezettségét kimondja, végkövetkezményében érinti az alperesnek a lakásberendezés tárgyaihoz való tulajdonjogát is, de ez az állítás sem alapos, mert a lakásberendezés tárgyainak tulajdonjoga s azok felett való rendelkezési jog nem tárgya a jelen pernek s erről nem is rendelkezik az ítélet. Végül megtámadja az alperes a felebbezési biróság ítéletét a kereseti jog érdemleges elbírálásánál az anyagi jogszabályoknak helytelen alkalmazása miatt. E tekintetben alapos az alperes panasza annyiban, hogy a felebbezési biróság a felperes kereseti joga megítélésénél téves jogi álláspontból indult ki. A felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a férj tartozván a házassági háztartás terheit viselni, a nő a saját külön vagyonát képező házban, a férjével közösen használt lakásnak használati jogát férjétől, a tulajdonjog fogalmából folyó kizárólagos rendelkezési joga alapján elfogadható alapos ok nélkül is bármikor megvonni feltétlenül jogositva van, ellentében áll a házasság jogintézményével, az annál tekinteten kívül nem hagyható erkölcsi szempontokkal, s igy azt helyesnek elfogadni nem lehet már azért sem, mert annak alkalmazása esetén a nő a férjét a közös lakás használatából egyoldalúan kizárhatván, ez által a közös együttélést tetszése szerint, habár ideiglenesen is megszüntethetné. Daczára azonban annak, hogy a felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves, az alperest felülvizsgálati kérelmével azért kellett elutasítani, mert a helyes jogszabálynak alkalmazása mellett is a felperes keresetének hely adandó. A felperes az alperessel közösen használt lakásának az alperestől leendő elhagyása iránt indított keresetet nem csupán arra alapította, hogy a lakás felett tulajdonjogánál fogva őt megillető rendelkezési jogból kifolyólag a férje használati jogát megvonni jogositva van, hanem keresetében felhozta s kereseti jogát főleg arra alapította, hogy azért van joga az alperestől a közös lakásnak elhagyását követelni, mert az alperes ellen indított válóperben a biróság a házasfelek különélését rendelte el.