Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

dés az, hogy az adós kereskedő volt-e, mert a fizetések beszüntetéséről, a mely nem azonos fogalom a fizetésképtelenséggel, csupán kereskedőnél lehet szó, a csődtörvény 244. §-a szerint mint olyan körülményről, mely egymagában véve maga után vonja a csődnek megnyitását s mert a csődtörvény 241. §. rendelkezése szerint a kereskedelmi csőd-eljárásra vonatkozó határozatok abban az esetben is alkalmazandók, ha a csőd a kereskedő halála után egy esztendő eltelte előtt nyittatik meg. A felebbezési biróság azonban azokat a ténykörülményeket sem állapitotta meg tényállásában, a melyekből jogi Következtetés vonható lenne arra nézve, hogy adós kereskedő volt-e vagy sem ? Miután pedig a sommás eljárás 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban egyedül a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás lehet irányadó, a felebbezési bíróságnak az ügy eldöntésénél lényeges körülményeknek megállapítására ki nem terjeszkedő tényállása a felülvizsgálatnak megejtésére alkalmasnak nem tekintethetik, minélfogva ítélete a sommás eljárás 204. §-a szerint feloldandó s a felebbezési biróság további szabályszerű eljárásra utasítandó volt. 10. (73. számú bűnügyi teljes-ülési döntvény.) Megilleti-e a kir. ügyészt a felebbvitel joga törvényszék hatáskörébe tartozó büntető ügyben hozott oly végzés ellenében, mely a büntető eljárást egyedül a sértett fél visszavonható indítványára üldözendő bűncselekmény tárgyában szünteti meg és melyet a sértett fél nem felebbezett. (1896. évi 7459. és 11,480. számhoz.) Határozat. Törvényszék hatáskörébe tartozó büntető ügyben hozott megszüntető végzés ellen, mely a büntető eljárást egyedül a sértett fél visszavonható indítványára üldözhető bűncselekmény tárgyában szünteti meg, a kir. ügyészt akkor is megilleti a felebbezés joga, ha a sértett fél nem felebbezett.