Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

26 Indokok: A kir. ügyész önálló felebbezési joga egyedül a sértett fél visszavonható indítványára üldözendő bűncselekmény tárgyában kir. törvényszék által hozott megszüntetető végzés ellen sem az anyagi, sem az alaki büntetőjog szempontjából kétségbe nem vonható. A felek perbeli állásának és jogainak meghatározása nem tartozik az anyagi jog körébe, ezért a büntető törvénykönyvek rendelkezéseiből az ügyfelek felebbviteli jogára nézve útmutatás nem várható. Nem meríthető nevezetesen ily útmutatás a Btk. 112—116. §-aiból, melyek egyedül a sértett félnek ama jogköréről rendelkeznek, hogy egyes bűncselekmények miatt az eljárás az ő indítványa nélkül folyamatba nem tehető, de sem az inditványtevésnek módját, sem az indítványozónak perbeli jogkörét nem szabályozzák. Különösen nem következtethető a Btk. 116. §-ának rendelkezéséből, hogy a sértett félnek belenyugvása a bűnvádi eljárás megszüntetésébe, kizárná-e részben a kir. ügyész felebbezését. Az idézett §. szerint csak a sértett fél indítványának visszavonása, tehát kifejezett akaratnyilvánítás következtében szüntetendő meg a további büntetendő eljárás, a megszüntető végzés ellen való felebbezésnek elmulasztása azonban nem vehető ily visszavonásnak. Eltekintve attól, hogy a hallgatag visszavonás nem egyenértékű a kifejezett visszavonó nyilatkozattal, a felebbezésnek emiitett elmulasztása nem is biztos kifejezése a sértett fél akaratának. Ily esetekben, különösen ha a végzés helytelen ténymegállapításból indul ki vagy alakilag sérelmes, a kir. ügyész hivatott a sértett fél mulasztását pótolni és közbelépések kizárását sehogy sem igazolná ama feltevés, hogy a sértett fél elállott indítványától, s ennélfogva nincs helye további eljárásnak. A hatályban levő eljárási szabályok vizsgálata hasonló eredményre vezet. A bűnvádi eljárást az ország nagyobb részében szabályozó birói gyakorlat oly értelemben alkalmazza az 1871 : XXXIII. tcz. 17. §-át, hogy törvényszék hatáskörébe tartozó büntető ügyekben, tekintet nélkül arra, vajon hivatalból vagy magáninditványra voltak-e indítva, rendszerint a kir. ügyész képviseli a vádat.