Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

^4 A megtámadási jog szempontjából tehát a jogcselekmény megtámadhatásának feltételeire nézve nem lehet különbséget tenni abban az esetben, ha a csőd nem közvetlenül az adós ellen, hanem ennek hagyatéka ellen nyittatott meg. Mindkét esetben a csődtörvény vonatkozó rendelkezései egyaránt alkalmazandók. A felebbezési bíróság Ítéletének tényállása szerint a felperes az alperesek által foganatosított kielégítési végrehajtásokat azért kéri hatálytalanítani, mert azoknak foganatosítása idejében az akkor már elhalt adósnak hagyatéka fizetéseit beszüntette és a fizetések beszüntetéséről az alperesek is tudomással birtak. A csődtörvény 27. §. 4. pontjára alapított ennek a megtámadási keresetnek elbírálásánál tehát döntő kérdés egyedül az, hogy az adós heiyébe lépett hagyatékkal szemben a fizetések beszüntetésének esete beállott-e a végrehajtás foganatosítása idejében és hogy erről ugyanakkor az alperesek tudomással birtak-e vagy sem ? E két körülmény képezvén a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a megtámadhatóság egyedüli alapját, a hitelező részéről a közadóssal való összejátszástól, illetve a hitelező roszhiszemüségétől a megtámadási jognak ezen törvényhely alapján való gyakorlása feltételezve nincs. Másfelől pedig a csődhitelezőknek károsodása a megtámadott jogcselekmény által a fedezeti alapnak az ő kielégítésük alól történt elvonása által következvén be, egyéb irányban a kárositási szándék bebizonyítása sem szükséges. Ezek szerint a felebbezési bíróság a közadós jogcselekményei megtámadhatása iránt fenálló törvényes jogszabályokat helytelenül alkalmazta akkor, a mikor a felperest az alpereseknek az adós halála után foganatosított végrehajtási jogcselekményeknek hatálytalanítása iránt a csődtörvény 27. §. 2. pontjára alapított kere setével azért utasította el, mert felperes be nem bizonyította, hogy az adós még életében fizetéseit beszüntette és hogy erről az alperesek a végrehajtások foganatosítása előtt tudomással birtak. Ebből a téves jogi álláspontból indulva ki, a felebbezési bíróság tényállásában nem terjeszkedett ki a helyes jogi álláspont szerint döntő ténykörülményeknek megállapítására. A csődtörvény 27. §. 2. pontja szerint a fizetések beszüntetésére alapított kereseti jog szempontjából elsősorban lényeges kér-