Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

2 2 midőn B. C. főapáti helynök előtt megjelent és a való tényállást előadta, a gyermek elhalálozásáról már tudomással birt. = Mi is azon véleményben vagyunk, hogy S. E. felmen­tendő volt, mivel csak általánosságban mondta, hogy tegyen valamit a jelzett czélra. 9­Több kereset egyesítése esetén a per tárgya értékének meghatározásánál a keresetektárgyának összértéke irányadó. A csődtörvénynek a közadós jogcselekményeinek meg­támadhatóságára vonatkozó rendelkezései alkalmazást nyer­nek akkor is, ha a csőd az adósnak elhalálozása folytán annak hagyatéka ellen rendeltetett el. A megtámadási jog szempontjából tehát a jogcselekmény megtámadhatásának feltételeire nézve nem lehet különbséget tenni abban az esetben, ha a csőd nem közvetlenül az adós ellen, hanem ennek hagyatéka ellen nyittatott meg. A fizetések beszüntetéséről, a mely nem azonos a fizetésképtelenséggel, csak kereskedőnél lehet szó, mint olyan körülményről, a mely egymagában véve maga után vonja a csődnek megnyitását. Hagyaték ellen lévén a csőd elrendelve, a megtámadási perben nem az a döntő kérdés, hogy az adós még életében beszüntette-e fizetéseit és hogy erről a foglaltatok a végre­hajtás foganatosítása előtt tudomással birtak-e, hanem egyedül az, hogy az adós helyébe lépett hagyatékkal szem­ben a fizetések beszüntetésének esete beállott-e a végre­hajtás foganatosítása idejében, és hogy erről ugyanakkor a végrehajtatok tudomással birtak-e vagy sem. (1897 január 28. I. G. 375. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: A felebbezési bíróságnak ítélete feloldatik s a felebbezési bíróság további eljá­rásra, a tényállásnak szabatosabb megállapítására s a perköltségre is kiterjedő ujabb ítéletnek hozatalára utasittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents