Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

94 munka helyett lopások alkalmainak keresése s ha lehet, azok elkövetésében keresi : a vádlott börtönbüntetése egy évre felemeltetik, mely a mai naptól számítandó, de a melyből vizsgálati fogsága által a Btk. 94. § a értelmében kilencz hónap kitöltöttnek veendő. Ennyiben mind a két alsóbirósági itélet megváltoztatik, egyéb tekintetben pedig a budapesti kir. tábla ítélete a budapesti kir. törvényszék ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. 42. Ha terhelt az irást nem aláírásokkal látta el, hanem a neveket a szövegbe irta, ennek folytán az irás jogok vagy kötelezetségek bizonyítására teljesen alkalmatlan s így a cselekmény minősitésénél az okirathamisitás fogalmilag ki van zárva. (1897 márczius 12. 8122. sz. a.) A kaposvári kir. törvényszék: Magánokirathamisitás vétségével vádolt Viljevácz Mihály elleni bűnügyben végzett : A kir. törvényszék magánokirathamisitás vétségével vádolt V. M. ellen a további eljárást megszünteti. Indokok: Vádlott 1895 deczemberben egy czédulát irt oly tartalommal, mintha G. V. fekérné G. M.-et, hogy 4 mm. kukoricza fejében, melyet G. M. neki át fog szolgáltatni, az okirat kézbesitőjének fizessen 14 frtot és ezen okirat alá a vádlott G. V. nevét, ugy jótállóképen K. L. nevét, ezeknek tudta és belegyezése nélkül aláirta, ezen hamisított levéllel G. M-től a 14 frtot fel is vette. Miután azonban az iratoknál becsatolt czédula, mely okiratnak egyáltalán nem tekinthető, csupán eszközül használtatott a jogtalan vagyoni haszon elérésére a melyet vádlott panaszosnak ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtése által ért el, a kir. törvényszék a csalás tényálladékat látta megállapíthatónak, mely csalás miatt azonban, mivel káros terheltnek megbüntetését nem kívánja, figyelemmel a Btk. 390., 110 , 116. §-ai alapján további eljárásnak helye nincs. (1896 április 7. 1423. sz. a.)