Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

95 A pécsi kir. tábla végzett : A kir. itélő tábla az elsőbiróság -végzését indokai alapján helybenhagyja. (1896. évi május 11. 1351. sz. a.) A kir. Curia végzett: Minthogy a csatolt Írásnak mi összefüggő vagy megállapodásszerű értelmet tulajdonitani nem lehet és az ennélfogva okiratnak annál kevésbé tekinthető, mert térbeit azt nem aláírásokkal látta el, hanem a neveket a szövegbe irta ; minthogy ennek folytán a bűnjel irás jogok vagy más kötelezettségek bizonyítására teljesen alkalmatlan s igy a vádba helyezett cselekmény minősítésénél az okirathamisitás fogalmilag ki van zárva, a kir. tábla végzése az itt felhozott, valamint az elsőbiróság végzéséből elfogadott és itt nem mellőzött indokolás alapján helybenhagyandó volt. 43A rágalmazás vétségében a becsületsértés alkotó elemei is benne foglaltatnak; azért, habár a vád egyedül rágalmazás vétsége miatt emeltetett, eshetőleg az enyhébb becsületsértés megállapítása iránt is jogszerűen lehetett kérdést intézni az esküdtekhez. — Az a kérdés, vajon az esküdtek az ügy lényegére nézve hibáztak-e ? nyilván az esküdtek által megoldandó vétkesség kérdését foglalván magában, alaki sérelem tárgyát nem képezheti. — A szerzőségnek, — mint ténykedésnek — megállapítása az esküdteknek kizárólagos hatáskörébe tartozik. — Az Ítélet közzétételének kérdése, (1897 márczius 9. 2011. sz. a.) A m. kir. Curia: A vádlottak semmiségi panaszai elvettetnek. Indokok: I. K. vádlottnak semmiségi panasza elvetendő volt ; mert az «Alkotmány» czimü lap az 1848 : XVIII. tcz III. fejezetében, különösen 35. §-ában meghatározott időszaki lap •és a Btk. 277. §. harmadik bekezdésében emiitett időszaki nyomtatvány fogalma alá tartozik, és ennélfogva a marasztaló ítéletnek, és pedig a lap elején való közzététele a bíróság részéről •hivatalból - - tehát a sértett fél kérelme nélkül is — elren-