Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

'VII Lap C) CSALÁDI JOG. 2. A házassági semmiségi per csak addig indítható meg, mig a házasság meg nem szűnt ... _„ — — —- — --- --- — ? II. Az az álláspont, hogy férj tartozván a házassági háztartás terheit viselni, a nő a saját külön vagyonát képező házban, a férjével közösen használt lakásnak használati jogát férjétől, a tulajdonjog fogalmából folyó kizárólagos rendelkezési joga alapján elfogadható alapos ok nélkül is bármikor megvonni feltétlenül jogositva van. — ellentétben áll a házasság jogintézményével. — Ha azonban a házasfelek különélése a házassági bontó perben bíróilag kimondatott, s így a házastársak a különélés elrendelése folytán az együttélésre már nincsenek kötelezve: a férjnek sem állhat többé fen az a joga, hogy a neje által a külön vagyonát képező, az együttélés czéljából közös használatra bocsátott lakást nejével együtt használhassa, miután e jog alapját csakis az a jogviszony képezi, a melyet házastársaknál az együttélés kötelessége hoz létre ... —- — ... — 28 12. Az a körülmény, hogy a kiskorúság idejében kötött terhes szerződés ellen nagykorúságának elérése után sem szólalt fel a szerződő fél és joglépést nem tett, nem képezheti jogi alapját a kötelezettségnek általa történt elvállalásának ___ ... ... ... ... ... ... ... 31 15. A házasságon kivül született gyermekek fogamzási idejének tartamára nézve fenálló vélelem absolut jellegű, s az mint ilyen ellenbizonyítást nem tűrvén, minden esetben kell, hogy egyenlő időtartamot foglaljon magában, s ebből folyóan a hónapok különböző hosszúsága a fogamzási idő terjedelmére befolyással nem lehet. Ezekhez képest az e tekintetben a római jogot követő hazai jogunk szempontjából is a vélelmezett 6—10 hónapi gyermek-fogamzási időszak legrövidebb ideje 182 nappal, leghosszabb ideje pedig 300 nappal — mindenkor hozzászámítva a nemzés és születés napját is — számítandó. ... ... ... ... ... __. ___ __. 37 31. A házasság felbontásának nem lehet helye a házasságtörés okából akkor, ha nem az idézte elő a meghasonlást és az együttélés megszüntetését, hanem csak ezek után következett be ... ___ 78 45. Az 1894 : XXXI. tcz. életbeléptetése előtt hozott egyházi bírósági határozat, a melylyel a házasság mindkét peres félre nézve eredetileg érvénytelennek nyilváníttatott, az akkor református vallású felperessel szemben joghatálylyal nem bírt és reá nézve a házasság érvényének kérdése külön lett volna eldöntendő. Minthogy az 1894. eyi XXXI. tcz. minden felekezeti kényszert megszüntetett és a házassági jogot egységesen rendezte, ezzel a törvénynyel a kérdéses egyházi határozat felperes kérelmére akként hozandó összhangzásba, hogy minden tekintet nélkül arra, hogy felperes