Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

Ezek szerint a panaszok alaptalanok lévén, a másod bíróság által megállapított tényállásra alkalmazott az a jogszabály, hogy a viszterhes szerződésben résztvettek, a szerződés megszegése által okozott kárért felelősek, teljesen elegendő alapot képez arra : hogy a felperesek javára a szerződést megszegő 2. r. alperes és az együtt szerződött I. r. alperes kártérítési kötelezettsége kimondassák, és alperesek, mint az előzetes kérdésben vesztesek, a sommás eljárási törvény 109., 168. és 204. §. rendelkezései értelmében a felmerült összes költségben elmarasztaltassanak. ¥ ¥ — Altalános jogelv, hogy az irásba foglalásnak a kikötése kétség esetében nem tekinthető az irásba foglalás érvényességi kelléknek, hanem az tételeztetik fel, hogy a felek az írásban csak alkalmas bizonyíték szerzése végett állapodtak meg. A gyakorlatban sok az ingadozás és többnyire ténykérdés, hogy a felek mit czéloztak ennek a kikötésével. 146. A jogügylet minőségét nem a felek részéről annak megjelölésére használt elnevezés, hanem a felek akaratkijelentésének tartalma határozza meg. Az osztrák «Wiederlage» jogi természete több tekintetben lényegileg eltér a magyar jog irott hitbérétől. Az irott hitbér a házastársi hűség megtartásának és a házassági kötelék felbomlásának esetére kötelezett ajándék. Hitbér nemcsak a házasság kötése előtt, de annak megkötése után is kötelezhető a feleség részére. Nem érvényes az a kikötés, hogy a feleség a házasság tartama alatt is követelheti a hitbért, mert ellenkezik az irott hitbér természetével. (1897. január 27. I. G. 384. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Felperes felüvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság ítéletét azért támadja meg, mert a felebbezési biróság a