Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

3°5> Megtámadják továbbá alperesek a felebbezési bíróság ítéletét abból az okból, hogy a bíróság a birói illetőség kérdésében és a per érdemében együttesen döntött, a helyett, hogy az előbbi kérdésben előzetesen határozott volna. Ez a panasz alaptalan, mert a felebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy a pergátló kifogás és az ügy érdeme felől egy határozatban döntsön, sőt a sommás eljárás 153. §. 2. pontjának értelmében a felebbezési bíróság arra is fel van jogosítva, hogy a pergátló kifogások és az ügy érdeme felöl együttesen tárgyaljon. Magát a per érdemét illetően alperesek fentartják azokat az indokokat, melyeket felebbezésükben előzőleg kifejtettek. A felebbezés tartalmára való utalás nem vétetett tekintetbe, mert a sommás eljárás 190. §-a értelmében az az alap, a melyen az ítélet megtámadtatik, magában a felülvizsgálati kérelemben hozandó fel. A felülvizsgálati kérelemben felhozottak szerint sérelmesnek tartják alperesek a felebbezési bíróság ítéletét abból az okból, hogy az helytelenül állapította meg alperesek kártérítési kötelezettségét, a mennyiben a peres felek előadásából és a tanuk vallomásából az tűnik ki, miszerint a felek között kiköttetett, hogy a szerződési viszonyról Írásbeli szerződés fog szerkesztetni, és minthogy a szerződés az összes felek, jelesül 2. r. felperes és 2. r. alperes részéről alá nem íratott, a szerződés megkötöttnek nem tekinthető, és pedig annál kevésbé, mivel a tárgyalás során meg lett állapítva az, hogy 2. r. alperes a szerződés aláírását megtagadta, és ezzel szemben a felebbezési bíróság ítéletének indokolásában felhívott tanuk közül Hegedűs Adolf tanúnak vallomása figyelembe nem jöhet, különösen azért sem, minthogy e tanú a perben felperesek képviseletében járt el és igy vallomása érdekeltség színében áll. Alpereseknek ez a panasza figyelembe nem vehető. Általános jogszabály ugyanis az, hogy szerződések rendszerint szóbeli uton is érvényesen jöhetnek létre, továbbá, hogy abban az esetben, ha a felek abban egyeznek meg, miszerint a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állíttassák ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása avagy nem teljesitése a szóbeli SZerZŐDöntvénytár, harmadik folyam. VII. 20