Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

3°4 a kir. tábla ítéletének érdemleges része az abban felhozott és felhívott, a fentebbiekkel ellentétben nem álló indokai alapján helyben, a kir. ügyész semmiségi panaszait elvető s nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyatik. 145A felebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy a pergátló kifogás és az ügy érdeme felül egy határozatban döntsön, sőt arra is fel van jogosítva, hogy a pergátló kifogások és az ügy érdeme felöl együttesen tárgyaljon. Altalános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli uton is érvényesen jöhetnek létre, s hogy abban az esetben, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb Írásbeli szerződés állittassék ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása vagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bír befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten attól teszik függővé, hogy az írásba foglaltassék és az írás a felek által aláirassék. (1897 január 13. I. G. 355. sz. a.) A in. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság : A felülvizsgálati kérelem a birói illetőséget tárgyazó részében visszautasittatik, egyebekben pedig elutasittatik. Indokok: Alperesek a felebbezési bíróság ítéletét elsősorban a birói illetőség megállapítását tárgyazó részében támadják meg. A felülvizsgálati kérelem e részben hivatalból utasíttatott visza, mert a sommás eljárási törvény 184. § a értelmében a másodbíróságnak az illetékességet megállapító határozata csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen bíróság illetékesnek mondatott ki ; ámde a jelen kártérítési ügy ily esetet nem tárgyaz.