Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

284 hatók el. Az elsőbiróság ama nézetének helyességét ugyanis, hogy a szövetkezetnek törzsbetétjük fizetésében késedelmes tagjait az alapszabályok 7. h.a) pontja szerint minden részjegy után hetenkint 1 krban megállapított s a tartalék-alap javára eső késedelmi birságon kivül más kötelezettség nem terheli és igy késedelmi kamat fizetésére sem kötelezhetők, megczáfolja a szövetkezetnek számos tagja ellen folytatott perben kifejezésre jutott birói gyakorlat, mert pl. a kir. táblának 5735. és 5736/91. sz. a. hozott, a m. kir. Curiának 1128 és 1146/92 sz. a. ítéleteivel e részben helybenhagyott Ítéletében a perelt szövetkezeti tag az alapszabályokon alapuló késedelmi birságon kivül a törvényes késedelmi kamatban is jogerősen marasztaltatott. Minthogy pedig e szerint a késedelmes tagok törzsbetéti tartozása mint a szövetkezet követelése s vagyonának egyik alkatrésze után igényelhető késedelmi kamat, mint a követelés járuléka szintén vagyont képez, a vagyon pedig a mérlegben feltüntetendő s e szabály mellőzésére az, hogy előző években a késedelmi kamat a mérlegbe fel nem vétetett, nem képez indokot : az a tény, hogy az 1891. üzletévi mérlegbe a hátralékos törzsbetét után késedelmi kamat, mint vagyon felvétetett, törvénybe nem ütközik, sőt annak megfelel. A folyamatba tett eljárás során a szövetkezet könyveinek megvizsgálásával megbizott szakértő véleménye nem nyújt alapot arra, hogy a törzsbetétekre befizetendő hátralék czimén a mérlegbe vagyonúi felvett 307,102 frt 01 kr. a valósággal ellenkeznék, mert a szakértő véleménye szerint a szövetkezet könyvvezetése csak annyiban eshetik alapos kifogás alá, a mennyiben a vidéki fióktelepek törzsbetét jegyzési és befizetési folyó számiáit tartalmazó segédkönyvekből magukból nem lehet a vidéki tagok létszámát, az általuk jegyzett és még fenálló törzsbetétek darabszámát és minden egyes tag hátralékát megállapítani, de maga a szakértő kijelenti, hogy mindezen adatokat az ide vonatkozó ügyiratokból, u. m. a fióktelepek időnkinti elszámolási naplóiból es az ezekből készült kimutatásokból, bár nagyobb fáradsággal a naplók illető szakértői, vagy a főkönyvelő képes lehet megállapítani, azt pedig maga a szakértő is megállapítja, hogy a mérlegnek és a nyereség-veszteség számlának minden egyes tétele