Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

58 házasági kötelék felbontása után érvényesíthető, a mi ezúttal fen nem forog. E panasz azonban alaptalan. A házasság egymaga a házastársaknak előbbi vagyoni jogviszonyaira kihatással nem birván, a házastársak külön vagyonukat a házasság tartama alatt ép oly sajátjukként birják, mint azt előbb birták, a házasság tartama alatt szerzett vagyon pedig közszerzeményt képez ugyan, de erre a közszerzeményre nézve addig, a mig a házasság fenáll, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből az származott ; s minthogy a felelebbezési bíróság ítéletében tényállás gyanánt megállapította, hogy mig Partnik Gaja végrehajtást szenvedőnek az I. r. felperessel történt egybekelésekor semminemű vagyona nem volt, s most sincsén, addig I. r. felperes az egybekeléskor külön vagyonnal bírt, s azzal most is bír, a korcsmaüzlet már akkor az ő neve alatt vezettetett és most is általa a végrehajtást szenvedőnek segédkezése nélkül vezettetik, és a házasság tartama alatt házat is szerzett : a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett meg akkor, midőn a felülvizsgálati eljárásban is irányadó eme tényállás alapján az I. r. felperes igénykeresetének a felebbezési bíróság Ítéletében részletezett tárgyakra nézve helyt adott. Nem változtat az ügy állásán, hogy a végrehajtást szenvedőnek a felesége által a házasság tartama alatt külön és önállóan szerzett vagyonra is lehet annak idején esetleg közszerzeményi igénye, mert mindaddig, mig a házasság felbontásával emez igény érvényesithetésének időpontja be nem állott, a nő által önállóan szerzett dolgok a férj hitelezőinek kielégítésére részben sem fordíthatók. Panaszolja továbbá II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a felebbezési bíróság lényeges, az ügy eldöntésére befolyással bíró eljárási szabályt szerzett meg akkor, midőn I. r. felperest az ő ellenzése daczára hallgatta ki eskü alatt, s midőn jelesül a a kérdéses szőlőre szerzett jogra nézve a tanúvallomásokkal szemben az I. r. felperesnek eskü alatti vallomását vette figyelembe, sőt ebből a vallomásból a döntő ténykörülmények mellőzésével közvetlenül a vitás jogi kérdés eldöntését, t. i. az I. r. felperes tulajdonjogát vonta le, s ekként a felebbezési bíróság ítéletében az ügy eldöntésére alkalmas tényállás sem foglaltatik.