Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

59 Azonban ezek a panaszok sem voltak figyelembe vehetők, mert az elsőbiróság előtti eljárásban az 1895. évi február hó 26. napján tartott tárgyalásoknál a 2206/1895. és 2207/1895. számú jegyzőkönyvek tanúsága szerint a íL r. alperes maga kérte a döntő ténykörülményekre nézve az L r. felperesnek eskü alatti kihallgatását, mert az 1893 : XVIII. tcz. 96. i 2-ik bekezdése értelmében a biróság egyébként is, ha a döntő ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, azt esküre bocsáthatja ; ha a Ó4. §. szerint mérlegelendő oly ténykörülmények forognak fen, a melyek a bizonyító fél vallomásának valódiságát támo­gatják ; továbbá mert a szőlőre szerzett jog tekintetében a felebbezési biróság különben sem állapította meg az I. r. felperes kereseti igényének megállapítására szolgáló ténykörülményeket az 1. r. felperesnek eskü alatti vallomása alapján, hanem csupán a tanuk vallomása alapján ; a tekintetben pedig, hegy ebbeli megállapítá­sánál a felebbezési biróság valamely eljárási szabályt megsértett volna, a II. r. alperes panaszt nem is emelt, végül mert szabálytalan ugyan a felebbezési bíróságnak íté­lete a tekintetben, hogy némely ingók tekintetében nem a szerzés alapjául szolgált ténykörülményeket, hanem magát a szerzett jo­got állapította meg bebizonyitottnak, ez a szabálytalanság azon­ban jelen esetben az ítélet feloldására és a tényállás ujabb meg­állapítására okul azért nem szolgálhatott, mivel a felebbezési biróság tényállás gyanánt megállapította, hogy a foglalások az I. r. felperes házában és korcsmaüzletében történtek, s hogy az I. r. felperesnek férje, a végrehajtást szenvedő, sem vagyonnal nem bír. sem az I. r. felperesnek üzletében nem segédkezett. E ténykörülményekből pedig okszerűen következik, hogy a kérdé­ses ingók tulajdona az I. r. felperest illeti. De alaptalan a II. r. alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság ugy anyagi, mint eljárási szabályt mellőzött az 1881: LX. tcz. 49. §-ának ama rendelkezésével szemben, a mely szerint a házastársak együtt lakásának tartama alatt a házastársak közös birtoklásában levő ingóságok a férj ellen veze­tett végrehajtás esetében lefoglalhatok ;

Next

/
Thumbnails
Contents