Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

31 szer elvállalta, nem volt joga ettől és a következményektől oly módon szabadulni akarni, hogy megbízója értékpapírját önkényüleg megsemmisítse. Vádlott ügyvéd ezen cselekménye tehát az ügyvédi rendtartás 68. §. a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétséget képez. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a fegyelmi bíróság, hogy vádlott három rendbeli ténykedése által követett el kötelességszegést, melyek közül kettő súlyosabb természetű s másrészt azt, hogy ezúttal először állott a fegyelmi bíróság előtt. (1895. évi április 30. 470. sz. a.) A m. kir. Curia: Az elsőfokú fegyelmi bíróság ítélete indokolásánál fogva helyben hagyatik. 13A bebizonyított házasságtörés nem tekintetett bontó okul, ismeretlen levén a férfi, kivel a nő a házasságtörést elkövette, mert ez esetben nem lehet a H. J. T. 85. §-ában foglalt házasságkötési tilalomnak érvényt szerezni. Ez esetben azonban felbontható a házasság, azon oknál fogva, mert az egyik házastárs erkölcstelen életet folytat. A házasságtörésből származott gyermek tartására a férj is köteleztetett s ugyanő a gyermek törvénytelen származásának kimondása iránti kérelmével külön perutra utasíttatott. (1896 június 2. 2120. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: A H. N. és K. M. (E.) izraelita vallású házastársak között az izraelita vallás szertartásai szerint létrejött házassági kötelék végleg felbontatik. E házasságból Budapesten, 1884. évi november hó 5-én született J. nevü és Budapesten, 1885 január 7-én született I. nevü kiskorú figyermekek felperesnek, mint a gyermekek atyjának, a Budapesten 1886. évi február 14-én született I. nevü kiskorú leánygyermek ; a Budapesten 1887 augusztus hó 24-én született B. nevü kiskorú fiúgyermek ; a Budapesten 1889 január 11-én született P. nevü kiskorú leánygyermek és a Budapesten 1894 február hó 17-én született I. nevü kiskorú leánygyermek pedig