Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

Lap felelőleg szorgosan méltatandók. A bizonyítékok szabad mérlegelésénél a 64. §. rendelkezése szerint a biróság annyira nem mehet, hogy felmentve érezze magát a bizonyitékok részletezésétől, és ennek ez alapon történendő mérlegelésétől, hanem tüzetesen előadandó, hogy valamely tanú vallomásával valamely tényt miért nem vesz bizonyítottnak. — A tényállás a felebbezési biróság által akkép állapítandó meg, hogy az ügy esetleg a felebbezési biróság felfogásától eltérőleg is elbírálható legyen. ___ ___ ___ _.. 196 89. A felebbezési biróság előtt az ügy a szóbeli tárgyalásnak mellőzésével, nyilvános előadás utján nyervén elintézést, ennek elintézésénél a sommás eljárás 175. §. rendelkezéséhez képest az a tényállás volt irányadó, a mely az elsőbirósági iratokból megállapítható _ ... _._ ... ... ... ... ... ... __. — ___ ___ 198 101. Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt csak akkor indítható kereset, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Olyan esetben azonban, a mikor a felperesnek már lejárt igénye alapján az alperes irányában a teljesítéshez is van joga, a közöttük fenálló jogviszonynak külön keresettel leendő megállapításának szüksége rendszerint fen nem forog ... ... 221 102. A megállapítási kereset tárgya csupán valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, vagy valamely okirat valódiságának megállapítása lehet s a kereseti kérelem ezen tul nem terjedhet. Azon kereset tehát, a mely valamely jogviszonyból folyó igény megvalósítására irányul, megállapítási keresetnek nem tekinthető. 226 in. Az itélt dolog alapfeltételét képezi ugy az az által érintett jogviszonynak ugyanazonossága, mint a peres feleknek ugyanazon jogviszonyra vonatkozó perbenállása. — A biróság a felet csakis vallomásának egész lényeges tartalmára bocsáthatja esküre és nem tagolhatja szét a félnek vallomását olyképen, hogy az esküre bocsátást csak egyes ténybeli állításra rendeli el, míg más irányban azt mellőzi ... -— __, — ___ ... ... ... ... ... 251 115. Minthogy a felülvizsgálati eljárásnak a fölülvizsgálati kérelem nem előkészítő irata, hanem alapja s a sommás eljárás 190. §. rendelkezéséhez képest a felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni azt az alapot, a melyen az ítélet megtámadtatik, a felülvizsgálatnak alapjaként a felebbezésnek, mint a felülvizsgálati kérelemtől eltérő természetű perorvoslati beadványnak tartalma ügyelembe nem vehető ___ — — ... ... ... ... ___ ... 259 126. A törvény biztosítja ugyan a felülvizsgálati kérelemmel élőnek azt a jogot, hogy a felülvizsgálati tárgyaláson felülvizsgálati kérelmét szóval is indokolhassa, azonban szóbeli indoklás hiányában az Írásban előterjesztett felülvizsgálati kérelem mint alapja a felülvizsgálati eljárásnak, csak saját tartalma szerint képezheti elbírálás tárgyát. — Az a körülmény, hogy az ügyfél váltóhamisítás