Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)
124 fejében 313 irtot is követel. Minthogy azonban az alperes első sorban hordóinak csak természetben való visszaadását követelheti, azért, mert azok a felperes tulajdonába át nem mentek, ki volt mondandó, hogy a felperes a hordókat, a melyekben az alpereshez szállított bor létezik, az alperesnek kiadni tartozik ; és csupán arra az esetre, ha a felperes a hordókat a teljesítésre kitűzött határidőben át nem adja, volt a felperes a [881. évi LX. tcz. 219. §-a értelmében az átadni kötelezett hordók egyenértékében marasztalandó. Az egyenérték 155 frt 63 krban azért állapíttatott meg, mert alperes nem bizonyitotta, hogy a hordók űrmérete a szállított bornál nagyobb volna, mert a szállított bor összege csak 155 63 hlitert tesz; és mert a megvizsgált eme hordók értéke K. A. és H. A. kádármester szakértők egyenlő véleménye szerint literenkint r kr. értéket képvisel. A fuvardijak után a kamat csak a viszonkereset előterjesztése napjától volt megítélhető ; mert az alperes azt, hogy emez összeg kifizetésére a felperest előbb felhívta volna, ki nem mutatta. A hordók egyenértéke után pedig kamat egyáltalában nem ítéltetett, mert a felperes első sorban a hordók természetben való kiadására köteleztetvén, a teljesítésre kitűzött határidő eltelte előtt a készpénzfizetés nem követelhető, következően eddig az ideig a felperest a készpénzfizetés tekintetében késedelem nem terheli. Az alperes viszonkövetelésének többi része mint igazolatlan volt elutasitandó. (1895 február 4. 5856. sz. a.) A m. kir. Curia ítélt : A kir. itélő táblának ítélete alperest viszonkereseti követelésének egy részével elutasító nem felebbezett részében érintetlenül, felebbezett részében pedig azzal a módosítással, hogy az 1895. évi XXXVI. tcz. 1. §-a értelmében a marasztalási tőkeösszeg után 1895 július i-től nem 6°/0, hanem 5% kamat fizetendő, helybenhagyatik. Indokok; A kir. itélő táblának ítélete a benne, a rendelkezésre bocsátás kellő időben való megtörténtére, a felperes által alperes részére szállított borok meg nem felelő voltára, a viszonkereset tárgyává tett alperesi ellenkövetelések azon részére, melynek erejéig felperes elmarasztaltatott, felhozott megfelelő indokoknál fogva annál is inkább helybenhagyatott:
