Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

123 tartozik, a fenforgó esetben különösen azért sem, mert a felek nyilván borra és nem vizzel higitott lőrére szándékoltak vételi ügyletet létesíteni ; a kereskedelmi ügyleteknél pedig a megszerzendő áru minőségére irányuló szándék lévén mérlegelendő, az alperesről mást, mint hogy bort akart venni, vélelmezni nem lehet: ennélfogva az alperes, a ki a felperestől Kassára küldött és oda 1892 november 29-én, deczember 5. és 7-én érkezett, ezt a hibás árut annak mennyiségére és természetére való tekintettel a 2. és y/. a. csatolt közjegyzői okiratok szerint 1892. deczember 3-án és 8-án kellő időben is bocsátotta a felperes rendelkezésére, a kereskedelmi törvény 348. §. értelmében ettől a vételtől elállani s a felperestől hozzáküldött és megromlás veszélyének ki nem tett árut a kereskedelmi törvény 320. §. értelmében a tulajdonos további rendelkezéséig raktárba elhelyezni jogosult volt ; következően annak vételárát az alperestől a felperes nem követelheti ; sőt ugyaneme törvény 348. §. értelmében az alperes követelheti kárának megtérítését a felperestől, a mit az alperes ebben a perben viszonkeresetileg érvényesített is. Az alperes viszonkeresete folytán tehát a felperes marasztalandó volt : az üres hordóknak Kassán a vasúthoz kiszállításáért követelt 5 frt 40 kr., a teli hordóknak Kassán a vasúttól a pinczébe történt beszállításáért követelt 60 frt 50 kr., az üres hordóknak Kassáról N.-Kanizsáig 57 frt 65 kr. és a teli hordóknak N.-Kanizsáról Kassáig felszámított 370 frt 35 kr. vasúti fuvardíjában ; mert azt a felperes nem tagadta, hogy a vett bor elszállításához hordókat az alperes tartozott küldeni, s tényleg az alperes küldötte a kérdéses 27 hordót ; az ügyletnek a felperes vétkessége miatt történt megszüntetése folytán ennélfogva a felperes az alperesnek ezt a kiadását megtéríteni tartozik ; mert az nem vitás, hogy eme hordók összes fuvarját az alperes fizette ki; mert a vasúti fuvardijak összegét a 12—16. sz. a. csatolt vasúti fuvarlevelek igazolják ; és mert a vasúthoz és a vasúttól való fuvarösszeg mennyiségét nemcsak Sternhus Dávid tanúvallomása támogatja, de a felszámított összeg a szállított áru mennyiségére és súlyára való tekintettel helyes összegben is jelentkezik felszámítottnak. Az alperes viszonkeresetképen még a 27 hordó egyenértéke