Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

i ró a melyből következtethető lenne, hogy alperesnek jogos oka van arra, hogy nejét vissza ne fogadja. Az állandó birói gyakorlat szerint abban az esetben, ha a nő férje beleegyezésével távozik a közös háztartásból, a külön élő nőt a házasság végleges felbontásáig a férj eltartani köteles ; már pedig abból a megállapított tényből, hogy alperes felperest folyton a tőle való távozásra hivta fel, és hogy a felebbezési tárgyaláson kijelentette, hogy felperest többé vissza nem veszi, szükségkép következik, hogy felperes és alperes külön élése alperes beleegyezésére vezethető vissza, a melynek hatályára alperesnek az elsőbiróság előtt egyébként is csak feltételesen tett az a kijelentése, hogy felperest visszafogadni hajlandó, befolyással azért nem bir, mivel alperes neje ellen távozása után rövid idővel fenyítő feljelentést tevén, e korábbi visszahivás iránti kijelentés komolynak nem tekinthető. 54A csődtörvény 27. §. 2. pontjára alapított megtámadási jog elbírálásánál nem az képez ügydöntő kérdést, hogy a közadós a megtámadott jogcselekmény után teljesitett-e fizetéseket, hanem az, hogy a kereskedő közadós a jogcselekmény idejében fizetéseit már beszüntette-e, és hogy a fizetések beszüntetéséről a hitelező tudomást szerzett-e vagy sem. (1896 május 11. I. G. 49. sz. a.) A m. kir. Curia : Az alperes felülvizsgálati kérelme, a menynyiben az pergátló kifogásának elvetése és a sommás birói hatáskör megállapítása ellen irányul, hivatalból visszautasittatik, egyébként pedig elutasittatik. Indokok: Az alperesnek felülvizsgálati kérelme, a mennyiben az, pergátló kifogásának elvetése ellen irányul, hivatalból azért volt visszautasítandó, mert a sommás eljárás 134. §. intézkedéséhez képest a felebbezési bíróságnak a sommás birói hatáskört megállapító rendelkezése felülvizsgálat utján is csak akkor támadható meg, ha olyan esetben mondatott ki illetékesnek az illetéktelen bíróság, a mikor