Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

ii7 a rendes birói illetőségből eltérésnek nincs helye, a jelen megtámadási keresetre nézve azonban a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye lévén, az az eset fen nem forog. Érdemben az alperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési bíróságnak ítéletét, mert állítása szerint az általa felhívott tanuk azt vallották, hogy a közadós a megtámadott végrehajtásnak foganatosítása után is teljesített fizetéseket, a közadósnak az alpereshez intézett levelében fizetésképtelenségére A^onatkozóan foglalt egyoldalú nyilatkozata pedig a fenálló birói gyakorlat szerint a fizetések beszüntetésének beigazolására elegendőnek nem tekintethetvén, a csődtörvény 27. §. 2. pontja szerint a megtámadhatóságnak alapfeltételei fen nem forognak, következőleg a felebbezési bíróság jogszabályoknak megsértésével mondotta ki a végrehajtást a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak. Az alperesnek ez a panasza alaptalan, mert a felebbezési bíróság ítéletének a saját és az elsőbiróságnak általa elfogadott indokaiban foglalt tényállása szerint, a melyet az alperes felülvizsgálati kérelmében a sommás eljárás 197. §. 2-ik bekezdése alapján meg nem támadván, az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a tanúvallomások alapján nincs megállapítva az, hogy a közadós a végrehajtás foganatosítása után is teljesített fizetéseket, sőt épen az van megállapítva, hogy az 1894. év végén már olyan fizetéseket sem teljesített, a melyek azonnal teljesitendők lettek volna. De másrészről a felperes csődtömeggondnokának a csődtörvény 27. §. 2. pontjára alapított megtámadási joga elbírálásánál nem az képez ügydöntő kérdést, hogy a közadós a megtámadott jogcselekmény után teljesitett-e fizetéseket, hanem az, hogy a kereskedő közadós a jogcselekmény idejében fizetéseit már beszüntette-e, és hogy a fizetések beszüntetéséről az alperes tudomást szerzett-e vagy sem ? A felebbezési bíróság ítéletének tényállásában pedig meg van állapítva, hogy az alperes által foganatosított végrehajtáskor a közadós fizetéseit már beszüntette, és hogy a fizetések beszüntetéséről az alperes is tudomást szerzett. A felebbezési bíróságnak ezek a megállapításai ténykörülmények valóságára vonatkozván, ténybeli megállapításokat képeznek, a tényeket pedig a felebbezési biróság a sommás el-