Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

8i Valamely munka eladásának közvetítése abban áll, hogy közvetítő alkalmat szolgáltasson és módot nyújtson arra, hogy közbenjárást igénybe vevő a tulajdonát képező ingatlant mentül sikeresebben és előnyösebben értékesíthesse, s a díjazás követelésénél főfeltételül szolgál, hogy az adásvételi ügylet közvetítő közbenjárása mellett s ténykedése folytán létesüljön. Felperesnek a közvetítésre irányult ténykedése saját előadása szerint is arra terjedt ki, hogy alperessel levelezésben állott, annak néhány nevet ajánlott, kik között az ingatlant tényleg megvett P. R. báró is felemlítve volt s mint nevezettnek tanukénti kihallgatása alkalmával tett előadásából kitűnik, részére felperes a kérdéses ingatlan eladását illetőleg szintén tett ajánlatot, de ő az alkudozást nem eszközölte s abban részt nem vett. Ez irányban bizonyítékot képez az alperes által yl. és 4-/. alatt csatolt levél is, melyből az tűnik ki, hogy az adásvételi ügylet létrejöttéről tudomással nem bírva tett kérdést felperes s ajánlott ujabb vevőt. Ekként felperes az alperes neje tulajdonát képzett Mátyásdombi ingatlanra vonatkozó szerződés megkötése alkalmával jelen nem levén s az azt megelőző alkudozásoknál vevő P. R. bárónál közben nem járván, ezen ügylet után — közvetítési dij czimén — díjazást követelni jogosított nem lehet. (1893 deczemher 12-én, 40,178. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék ítélete helybenhagyatik. Indokok: A válaszhoz C. és D. alatt csatolt levelekből kétségtelen, hogy alperes az esetre, ha a Mátyásdomb nevü birtok, a mely az alperes nejének tulajdona volt, a felperes közvetítésével eladatik, felperesnek a vételár 2°/0-át dij gyanánt megfizetni kötelezte. Az a tény is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó birtok P. R. bárónak 50,000 frt vételárért eladatott. A peres kérdés tehát, a mely eldöntendő, csak az, hogy az eladás a felperes közvetítésével (Vermittelung) történt-e ? A bizonyítás e részben a felperest terhelte ; felperes azonban a vitás tényt nem bizonyította. Hogy az eladás a felperes közvetítésével történtnek tekintessék, erre nézve nem elegendő az, hogy alperes a felperest a közvetítéssel megbízta légyen, továbbá az sem elegendő, hogy felperes a vételt vevőknek ajánlotta s ezek neveit az eladóval közölte ; hanem szükséges, hogy az adás-vételi Döntvénytár, harmadik folyam. VI. 6