Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

67 gyám mint felelős számadó által készített számadásokat az 1883 január i-től 1887 június végéig terjedő időre megvizsgálván, s erről az illetékes hatóságnak jelentést tévén, a megyei árvaszék mint törvényszerű felettes hatósága 13,510, 13,514/88. sz. a. hozott határozatával megállapította s e megállapítást a megyei közigazgatási bizottság és a m. kir. belügyminiszter is a részben jóváhagyta, hogy a számadási hiány az egyes évekre mennyire rug. Az tehát, hogy az árvatári hiány mennyit tett ki, jogerős határozattal megállapítva lévén, annak bírálatába, hogy az alperes által neheztelt egyes összegek helyesen és jogosan lettek-e a számadásba felvéve, e bíróság már nem bocsátkozhatik. Az képezi tehát ezután első sorban eldöntendő kérdést, hogy kit avagy kiket terhel e hiány megtérítésének kötelezettsége? Az alperes bíráskodása idejében még hatályában volt 1871 : XVIII. tcz. 87. §-a értelmében az elöljáróság minden egyes tagja mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból a községnek, vagy törvényhatóságnak jogtalanul és illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. Albert Vendel alperes az 1882—84. években községi bíró lévén, mint ilyennek az azon időben fenállott árvaügyi szabályrendelet értelmében hivatalos kötelességét képezte, hogy az árvapénztárnál készen levő készpénz és egyéb értéktárgyak őrizetére szolgáló biztos és kettős záru szekrény egyik kulcsát magánál tartva őrizze, az árvapénztárt időközönként megvizsgálja s arról, hogy a pénztárkezelés szabályszerűen vezettetik-e, magának meggyőződést szerezzen, hogy az elöljáróság egyes tagjaira az ezek kötelességévé előirt munkálatok törvény avagy szabály szerint való teljesítése tekintetében felügyeljen, hogy a községi közgyámtári pénztárt ellenőrizze. Minthogy azonban a jelen per irataihoz is csatoknak kimondott, de tényleg a hasonló tárgyú 17,177/92. sz. alatti keresettel folytatott rendes perhez csatolt árvaszéki számadási iratok szerint megállapittatott, de maga alperes is elismerte, hogy alperes mint községi biró az árvapénztárt meg nem vizsgálta s az ellenőrzés czéljából szükséges szekrénykulcs nála nem is volt, s minthogy 5*