Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

beli tényállításokat a forrás megnevezésével dr. H. K. és W. J. tanuknak csakis W. Gy. sértett érdekében és azzal a jóakaró czélzattal mondta és beszélte el, hogy a felőle szárnyaló hiresztelésekről tudomást szerezve az illető rágalmazó ellen fordulhasson ; mindezeknél fogva a kir. tábla a vádlott bűnösségét megállapíthatónak nem találván, a kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával a vádlottat a Btk. 262. §-ában meghatározott és a 270. §. 11J pontja szerint hivatalból üldözendő nyilvános rágalmazás és illetőleg a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének vádja s következménvei terhe alól felmenti. A m. kir. Curia ítélt : A kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 5Az engedményezésnek az engedményező hitelezője irányában való joghatályossága szempontjából az engedményesnek az engedményezés idejében fenforgott jóhiszeműsége döntő kérdést képez, mert egymagában az engedményezőnek a roszhiszemüsége az engedményezésnek jogi hatályát a hitelezők irányában nem érintheti. Az engedményezés ellenértékének ki nem szolgáltatását az tartozik bizonyítani, a ki az engedménynek joghatályát megtámadja. (1896 február 18. I. G. 143. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Az alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. A felülvizsgálati eljárásnak költsége a felek közt kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Az alperesnek az a panasza, hogy a felperes részéről a végrehajtást szenvedett lefoglalt követelésének reá történt engedményezése folytán tulajdoni jogalapon érvényesített igénynek elbírálásánál a felebbezési biróság, nem a szerzés jóhiszeműségének és jogszerűségének döntő kérdéséből indult ki, alaptalan ; mert a felebbezési biróság tényállásában meg van állapítva, hogy az alperes által lefoglalt követelés a végrehajtást szenvedett részéről még annak lefoglalása előtt a felperesre engedményeztetvén, a követelésnek engedményezése az alperes mint hitelező