Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)
8 irányában joghatályosnak tartandó. Ez által tehát a felebbezési bíróság a felperes igényének tulajdoni alapját elbirálta. Az a panasz pedig, hogy a lefoglalt követelésnek engedményezése az alperes irányában nemcsak azért, mert a követelés felett a végrehajtást szenvedett nem rendelkezhetett, hanem azért is hatálytalan, mert a felperes annak az engedmény által történt megszerzése idejében nem volt jóhiszemben, figyelembe nem jöhet azért, mert döntő kérdést képez ugyan az engedményezésnek az alperes, mint az engedményező hitelezője irányában való joghatályossága szempontjából a felperesnek az engedményezés idejében fenforgott jóhiszeműsége, de sem a felebbezési bíróságnak tényállásából, sem az elsőbiróság előtti tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy az alperes a felperes igénye ellenében, az engedményező végrehajtást szenvedett roszhiszemüségén felül az engedményes felperesnek roszhiszemüségét is érvül felhozta volna, a sommás eljárás 197. §-nak rendelkezéséhez képest pedig a felülvizsgálati eljárásban uj ténykörülmények csak akkor hozhatók fel, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása vagy nem helyes alkalmazásának esete forog fen. E szerint a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, a mikor az engedményezés jogi hatályának eldöntésénél nem terjeszkedett ki tényállásában a felperes jóhiszeműségének vizsgálatára is. Egymagában a végrehajtást szenvedettnek roszhiszemüsége pedig az engedményezésnek jogi hatályát az alperes irányában nem érintheti. Megtámadta az alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság tényállását is, azt panaszolván, hogy abban az, hogy a felperes az engedményezés ellenértékét a végrehajtást szenvedettnek kiszolgáltatta, jogellenesen vétetett bebizonyitottnak. E tekintetben szabálytalan ugyan a felebbezési bíróság tényállása annyiban, hogy annak felperes részéről bizonyítását a sommás eljárás 64. §. szerint nem egyszerűen kijelenteni, hanem azoknak előadása mellett, melyek meggyőződését előidézték, indokolni is tartozott volna. A sommás eljárás 185. §. e) pontja értelmében azonban csak valamely lényeges, az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabálynak megsértése képezi a felülvizsgálatnak alapját.