Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

5« tözködhetés és telepedés az állampolgároknak alkotmányos és törvényen alapuló jogát képezi, a mely jog elvonásának joga már horderejénél fogva sem lehet egy alsóbb hatósági jogkörrel biróközigazgatási hatóságra minden felebbezés kizárásával bizva; s minthogy vádlottnak mint szolgabírónak tudnia kellett, hogy 6 mily fontos alkotmányi biztosítékkal ellátott jog felett rendelkezett, a mikor Grotta Dávidnak meghagyta eltolonczoztatás terhe mellett, hogy a községet 8 nap alatt elhagyja, s minthogy vádlottnak azt, mint fontos közigazgatási hatósági jogkört betöltő^ tisztviselőnek tudnia kellett, hogy oly törvény nincs, a mely őt ilyen fontos jog feletti intézkedésre akként jogosítaná, hogy intézkedése még felebbezéssel sem lenne megtámadható ; s minthogy ebből megállapíthatónak látszik, hogy Szentmiklósy Gyula Grotta Dávid felebbezését azért utasitotta vissza, hogy Grotta Dávidot a község elhagyására jogtalanul kényszerítse, ennélfogva, a kir. tábla vád alá helyezését rendelte el. A m. kir. Curia: A kir. tábla végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben, az eljáró elsőfokú kir. törvényszék utasíttatván, hogy a bűnügyi iratokat fegyelmi tekintetben való elbírálás végett az illető hatósághoz tegye át. Indokok: A Btk. 475. §-ában meghatározott hivatalos hatalommal való visszaélés fő alkotó eleme : a kényszerítés, minek viszont a physikai erőszak vagy fenyegetés oly elengedhetlen feltételei, melyek nélkül kényszerítésről büntetőjogi értelemben szósem lehet. A fenforgó esetben a bevádolt főszolgabíró két határozatot hozott, melyeket a feljelentő a fenálló törvénybe ütközőknek,, sérelmeseknek és hatásukban vagyoni kárt okozottaknak mond ; de a kiderített tényállásból, sőt a feljelentés tartalmából is kitűnik, hogy a sérelmes határozat végrehajtásának eltűrésére sértett ellen kényszer, t. i. erőszak vagy fenyegetés (megfélemlítés) nem alkalmaztatott, mi épen abból is kitűnik, hogy sértettnek módjában állott a sérelmes intézkedésnek hatályon kívül helyezését a felsőbb közigazgatási hatóságoknál kieszközölni. Miután tehát valamely sérelmes határozat hozatala, annak kihirdetése, irásba foglalása, vagy a köteles írásba foglalás abbanhagyása nem képezhetnek oly kiviteli cselekményeket, a melyek