Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

2 5 birtokosnak, a kivel szemben alperes a közte és Rajkovits Emil közt fenforgott és a kereseti váltó alapjául szolgáló jogviszonyból eredő kifogásait ne érvényesíthetné. Minthogy pedig ezek szerint a váltó értékét Rajkovits Emil kapta meg és azzal egyedül ő tartozott, ennek a tartozásnak megfizetését felperes mint a váltó roszhiszemü birtokosa alperestől jogosan nem követelheti. Ezért az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperest keresetével elutasítani kellett. (1894 június 26. 5716. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik egyéb indokainál fogva és azért, mert felperes a kereseti váltó kiállítása és annak a n.-kikindai ker. első takarékpénztárnál történt kicserélése idejekor férjével néh. Rajkovits Emillel közös háztartásban élvén, nem tekinthető oly jóhiszemű harmadik személynek, ki ellen mindazon kifogások érvényesíthetők ne volnának, melyek férje mint a kereseti váltóra nézve közvetlen jogelőde ellen érvényesen felhozhatók. 14. Az állat tulajdonosa a tulajdonát képező állat által elkövetett kárért csak a rendes gondosság elmulasztása esetén felelős. (1895. október 23. 6489. sz. a.) A szombathelyi kir. járásbíróság : Borsics Bélának, Rigler János elleni 87 frt 91 kr. kár iránti perében itélt : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes arra alapította keresetét, hogy alperes 1893. évi január 28-án rugós természetű lovával a Szombathelyen levő «Bárányhoz" czimzett vendéglőbe betért, s ott lovát a házi szolgára bizta, a nélkül, hogy azt a lónak rugós természetére figyelmeztette volna, minélfogva a későbben bekövetkezett rúgás következményeiért felelős. Alperes tagadta, hogy lova felperes lovát megrúgta volna, s hogy lova egyáltalán rugós természetű. A bizonyítási eljárás