Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
9 Indokok: Horváth Erzsébet ládájában, Bánhegyi Árpád, kinél ő szolgálatban volt, megtalálta nejének tulajdonát képező ezüst lánczot és mintegy 25 frt értékű fehérneműjét ; ugyanekkor megtaláltatott a ládában a vádlottal együtt szolgáló Duzendi Rózának tulajdonát képező, 7 frt értékű gyürü és 2 darab fehérnemű is. A végtárgyalás során vádlott maga is beismerte, hogy a fehérneműt kivette asszonyának javitó szekrényéből azon czélból, hogy azt magának jogtalanul eltulajdonítsa, azt azonban tagadja, hogy a 18 frt értékű ezüst lánczot ellopta volna és azt állítja, hogy azzal a kis fiu játszott és a konyhában hagyta, ő nem tudván, hogy a láncz ezüst és minthogy azt nem is kérte senki, azért azt magánál tartotta ; ezen védekezése azonban nem volt tekintetbe vehető, minthogy már előzőleg is értesülve volt, hogy a lánczot keresik a házmesternél és még sem adta mindjárt vissza. Azt állítja továbbá, hogy a Duzendi Róza tulajdonát képező arany gyűrűt a folyosón a kosár mellett találta ; ezen állítása azonban meg van czáfolva Duzendi Róza vallomásával, ki állítja, hogy a gyűrűt mindig a csukott szekrényben tartotta és csak egy alkalommal feledte az asztalon a kulcsot és akkor történt a lopás. Vádlottat ezen cselekményért a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336- §• 7- pontja szerint minősülő két rendbeli lopás bűntettében kellett bűnösnek kimondani. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként szolgált vádlott eddigi büntetlen előélete és továbbá azon körülmény, hogy a mennyiben a tárgyak megkerültek, kár nem forog fen. (1895 márczius 23. 17371. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Minthogy vádlott a Btk. 336. §. 7. pontja szerint minősülő két rendbeli lopás bűntettében mondatott ki bűnösnek ; minthogy azért az összbüntetésnek hat hónapi börtönnél nagyobbnak kell lennie, mert a hat hónapi börtön egy lopás bűntettének törvényileg megengedett legkisebb büntetését képezvén, a másik lopás büntetlen maradna, a mi pedig az összbüntetés fogalmával ellenkezik: a kir. ítélő tábla vádlottnak összbüntetését kilencz hónapi tartamra felemeli s ezzel a változtatással a kir. törvényszéknek ítéletét oly meghatározással hagyja egyébként elfogadott indokainál fogva helyben, hogy a büntetés a mai naptól számítandó s abból az 1895. évi márczius i-től kiállott vizsgálati fogság által egy hónap kitöltöttnek veendő.