Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

172 Minthogy valamely hátralékos vételárat illetőleg a törvényesvélelem az, hogy ha az ellenkező ki nem köttetett, kamat jár, arra nézve felperest terhelte a bizonyitási kötelezettség, hogy az 1894. évi január i-én fizetendő részlet után kamat kikötve nem lett ; ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy erre nézve alperes kínálta meg felperest a főesküvel, és minthogy felperes azt nem bizonyította, hogy az emiitett részlet után a szóbeli egyesség alkalmával kamat ki nem köttetett, alperes jogosan tagadta meg a szerződésnek olykép való kiállítását, mely az általa vitatott és felperes által meg nem czátolt megállapodással ellenkezik, minélfogva alperestől a foglaló kétszerese annál kevésbé követelhető, mivel az, hogy a szerződéstől felperes állott el, kitűnik abból is, hogy felperes már az előtt beperesitette alperest a foglaló kétszereséért, mielőtt bevárta volna, hogy a vételár első részletére kikötött fizetési határidő bekövetkezzék. ¥ ¥ = Polgári ügyben nem találtuk még ezt az elvet törvényes vélelemnek kimondva. A midőn a tényleges birtokos az 1886. évi XXIX. tcz. 18. §-a értelmében jegyeztetik be tulajdonosnak és az ily bejegyzés a telekkönyvi tulajdonos jogutóda által támadtatik meg ellentmondással, az id. törv. 64. §-a értelmében egyáltalában nincs helye az ellentmondás alapossága vagy alaptalansága vitatásának, hanem csak annak a kérdésnek, vajon ellentmondó jogosultságát vagyis jogutódi minőségét kimutatta-e; és ha ez megtörtént, a megtámadott betéti jegyzés feltétlenül törlendő. (1895 november 21. 6177. sz. a.) A m. kir. Curia: Matovits Fányának, Matovics Imre elleni a dólyoki telekkönyvi betétek szerkesztéséből felmerült ellentmondási ügyében következőleg végzett : A kir. tábla végzése helybenhagyatik alkalmazott indokai alapján s annyival inkább, mert a midőn a tényleges birtokos az