Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
156 Pál és ennek perbeli jogi képviselője dr. N. Péter az alperessel perben állván, de különben is a kereseti követelés tekintetében érdekeltek lévén, azoknak tanukép való kihallgatásával sem szolgáltathatna a felperes a vétel létrejöttének bizonyítására részbizonyitékot sem ; az F., G. és H. a. csatolt okiratokban pedig vonatkozás sem találtatik a kérdéses vétel létrejöttére ; továbbá, mert alperesnek C. és E. alatt csatolt okiratok tartalmából kimagyarázott beismerése, az azonosság megállapíthatatlansága miatt nem vehető figyelembe ; végül, mert ha felperes az alperes tagadása ellenében bizonyítaná is azt, hogy a kérdéses ingatlanokat az alperes tényleg birtokolja, a birtoklás ténye magában a vétel létrejöttének a következtetésére, a tulajdonos perben nem állása folytán elégtelen. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a perelhetőség tekintetében mint nem felebbezett része érintetlenül maradt, fellebezett egyéb részében pedig megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A B. a. okiratban alperes arra kötelezte magát abban az esetben, ha az ott felsorolt birtokok bármelyikét ő maga, vagy az ő ajánlatára más megvásárolná, a vételár 2°/0-át fizetni. E szerint a jelen esetben teljesen közömbös az, hogy vajon felperes az R. a. jegyzék közlése után a kérdésben levő vétel létrejötte körül további közvetítési lépéseket tett-e, vagy sem ? mert a vétel közvetítésének lényege abból áll, hogy a közvetítő az eladni szándékozónak vevőt, a venni szándékozónak pedig eladót megnevez, illetve vételre alkalmas tárgyat megjelöl s igy lehetővé teszi, a mi különben nem sikerült volna, hogy az eladó vevőre, illetve a vevő eladóra, vagyis neki megfelelő eladó birtokra talál. Mihelyt tehát felperes az alperesnek, ki birtokot vásárolni kivánt és e miatt felpereshez fordult, oly birtokot jelölt meg, a melynek eladó minőségéről alperes azelőtt tudomással nem birt és alperes a megjelölés folytán a birtok tulajdonosát felkeresve, vele vételi szerződésre lépett, felperes a közvetítési dijat követelni jogosult még abban az esetben is, ha alperes a megnevezés illetve megjelölés után, mellőzve felperes további közbenjárását, a tulajdonossal közvetlen érintkezésbe lépett és a birtokot meg-