Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

65 mint a kirendelt örökös Reiter Katalin a rendelkezési jogot elnyerte ; mert a felperes a hagyatéki tárgyalás alkalmával maga sem támasztván igényt Reiter János végrendelete alapján, azt a maga javára a kereset értelmében maga sem értelmezte, oly jóhiszemű perlekedőnek tehát nem tekinthető, hogy a perköltség fizetése alól ez alapon felmentetnék. 29. A semmiségi keresetnek czélját és a törvénynek azt a szándékát tekintve, hogy a semmiségi kereset a végrehajtás által okozott sérelem orvoslása gyanánt használható, nem lehet kétség az iránt, hogy habár az 1881: LIX. tcz. 50. §-a csak ítélet és egyességet emlit, mégis minden oly birói határozat ellen, mely marasztalást tartalmaz, van helye semmiségi keresetnek, tekintet nélkül arra, hogy e marasztalás ítélet, egyesség vagy a csődtörvényben szabályozott járulékkimutatás alapján következett-e be. (1895 június 11. 988. sz. a.) A pozsonyi kir. törvényszék mint csődbíróság: Barach Mór ügyvéd által képviselt Elek Béla felperesnek, Rochlity Tódor ügyvéd, mint «az első magyar jégkárbiztositó társaság, mint szövetkezet)) csődtömegének gondnoka I. r. és dr. Haas Emil ügyvéd által képviselt Deutsch Náthán II. r. alperesek ellen járulékkimutatás és ennek alapján elrendelt foganatosított végrehajtás megsemmisítése iránti rendes perében következőleg itélt : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetét az 1881. évi LIX. tcz. 39. és 50. § aira alapítja és abban a csődeljárás folyamán megállapított járulékkimutatás megsemmisítését követeli. Az idézett 1881. LIX. tcz. 50. §-ának világos szavai minden kétséget kizáró értelme szerint az abban jelzett kereset utján csakis polgári perben kelt jogerős Ítéletnek megsemmisítése követelhető. Minthogy felperes ennek ellenére keresetének felhozott tartalma szerint nem polgári perben kelt ítéletnek, hanem csődeljárás folyamán megállapított járulékkimutatásnak megsemmiDöntvénytár, harmadik folyam. III. 5