Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

66 sitését kéri, ennélfogva felperest helytelen keresetével elutasítani kellett. (1895 július 11. 988. sz. a.) A pozsonyi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét helyberuhagyja. Indokok: Az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára és a többire vonatkozó rendelkezése saját indokainál fogva volt helybenhagyandó. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes abból az okból, hogy az 1881 : LIX. tcz. 50. §-a szerinti semmiségi kereset csődbíróság által hozott járulékkimutatás alapján nem érvényesíthető, elutasithatónak nem találtatik, a semmiségi kereset a pozsonyi kir. törvényszéknek mint csődbíróságnak 9786/1891. sz. a. hozott járulékkimutatás és az ennek alapján szerzett jogokkal szemben érvényesíthetőnek mondatik ki és az elsőfokban eljárt pozsonyi kir. törvényszék utasittatik, hogy az ezen kir. Curia 471/1894. számú rendelvénye folytán beszerzett és ide fejterjesztett iratok, különösen a jégkárbiztosítás iránti ajánlatok s a szenvedett jégkárra vonatkozó bejelentések felett az érdekelt feleket kitűzendő póttárgyaláson hallgassa meg s a kifejlendőkhöz képest a netán szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárásnak is lefolytatása után hozzon a semmiségi kereset érdeme felett a perköltségre is kiterjesztő Ítéletet. Indokok: Igaz ugyan, hogy az 1881 : LIX. tcz. 50. §-ában másnemű marasztaló, illetve fizetési kötelezettséget megállapító okiratról, mint ítéletről és egyességről említés téve nincs, ugy de az emiitett szakaszban szabályozott semmiségi keresetnek czélját s a törvény azt a rendelkezését tekintve, hogy a semmiségi kereset a végrehajtás által okozott, illetve szenvedni vélt sérelem orvoslása gyanánt és pedig a kereset benyújtására törvényileg megállapított 10 évi határidőn tul is használható, nem lehet kétség az iránt, hogy minden oly birói határozat ellen, mely marasztalást tartalmaz, tekintet nélkül arra, hogy e marasztalás jogerős ítélet vagy perbeli egyesség, avagy mint fenforgó esetben, az 1881. évi XVII. tcz. 258—259. §-ai szerint meghozott járulékkimutatás alapján következett-e be, minthogy a járulékkimutatás alapján kielégítési végrehajtás volt elrendelhető és foganatosítható, van helye semmiségi keresetnek, a mint ezt az 1. r. alperes csőd-