Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

45 lésről az engedményes II. r. alperes részére 3751 frt 26 kr. erejéig uj kötelezvényt állítottak ki, midőn ez a követelés az újonnan kiállított kötvény alapján az engedményes javára mindazon telekkönyvi ingatlanra, melyekre az engedményező javára bekebelezve volt, de még egy uj (5859. tjkv) telekkönyvi jószágtestre is bekebeleztetett, még pedig az engedményes zálogjogát közvetlenül követő rangsorral; kétségtelen, hogy az engedményezett követelés megszűnt és annak helyébe az engedményesnek az uj kötvényen alapuló követelése lépett. Az a körülmény, hogy a felperesek által felhozott egyezség köztük és a II. r. alperes közt létrejött-e vagy sem, miután a kereset ezzel az alperessel szemben letétetett, az engedményező czéggel folytatott per eldöntésénél teljesen közömbös, mert az engedményezett követelés továbbra is ugyanazon rangsorban biztosítva marad és az engedményező szavatossága semmivel sem sulyosittatik. Ki lévén mutatva, hogy a töröltetni kért jelzálogok alapját képező követelés megszűnt, felperesek keresetének helyt kellett adni, még pedig az engedményes II. rendű alperes ellen emelt kereset letétele folytán a nélkül, hogy ők az állítólagos egyezségbeli 1200 frtnak birói letétbe helyezésére köteleztetnének, mert ezzel az alperessel szemben kötelezettségük egész terjedelmében továbra is épen marad és lekötött ingatlanaik értéke erejéig biztosítékot nyújtottak. (1894 január 29. 114. sz. a.) A szegedi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, felperesek a Groszmann J. alperes elleni keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek a keresetükben maguk adják elő, hogy a Groszmann J. alperes javára bekebelezett zálogjog alapjául szolgáló követelés az első magyar gazdasági gépgyár részvénytársaságra ruháztatott át, de azt még csak nem is állítják, hogy a nevezett engedményesek a követelésük biztosítására szolgáló érintett zálogjognak maguk részére leendő érvényesítéséről lemondottak. Arra való tekintettel tehát, hogy felperesek az emiitett átruházásról tudomással bírnak, habár ez az átruházás a vonatkozó telekjegyzőkönyvbe bejegyezve nincsen, a nevezett engedményes perbe vonása nélkül, csupán ebből az okból sem adható-