Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

4" nely Groszmann J. alperessel szemben felperesek keresetének. De .ezzel különben is el voltak utasitandók, mert ők a nevezett alperes javára a keresetben előadottak szerint bekebelezett zálogjog kitörlését csak arra az esetre kérték itéletileg kimondatni, ha ők 1200 frtot a fent nevezett engedményes javára birói letétbe he lyeztek ; már pedig a telekkönyvi rendtartás 155. §-a értelmében csak teljesen megszűnt telekkönyvi jog kitörlésének van helye, azt pedig felperesek az előadottakhoz képest maguk is beismerik, hogy a szóban levő zálogjoggal biztosított követelés még teljesen kifizetve nincsen, a követelés kielégített részére vonatkozó zálogjognak feltétlen kitörlését pedig felperesek nemcsak nem kérték, hanem ezt is kifejezetten a fent kitett 1200 frt birói letétbe helyezésétől maguk tették függővé, ily feltételes kitörlés pedig a telekkönyvi rendtartás 155. §-a értelmében meg nem engedhető(1894 június 4. 5114. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperesek az I. r. alperes Groszmann J. javára 3606 frt erejéig bekebelezett zálogjog törlése iránti keresetüket arra alapítják, hogy I. r. alperes ezen követelését az első magyar gazdasági gépgyár részvénytársaságra átruházván, miután ugyanezen ingatlanokra közvetlen rangsorban nevezett részvénytársaság javára bekebelezett 3751 frt 61 krban az átruházott összeg benfoglaltatik és igy egy és ugyanazon követelésre nézve kétszer van a zálogjog bekebelezve, az engedményes javára történt utóbbi bekebelezés által az előbbi zálogjog megszűnt. I. r. alperes beismerte ugyan, hogy a kérdéses követelést a nevezett részvénytársaságra átruházta és nem tagadta azt sem, hogy a részvénytársaság javára bekebelezett 3751 frt 26 kr. az átruházott összeget is magában foglalja, de mert épen az átruházás folytán a kitöröltetni kért zálogjogra nézve az engedményes részvénytársaság érdekeltsége áll elő és mert a zálogjog mindkét követelésre nézve önállóan van bekebelezve ; ennélfogva az a kérdés, hogy a két követelés ugyanazonos-e és hogy ennek alapján az I. r. alperes javára bekebelezett zálogjog törölhető-e, az engedményes részvénytársaság perben állása nélkül el nem dönthető. A másodbiróság ítélete tehát a kereset elutasítását illetőleg ezen indokoknál fogva helybenhagyatik.