Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

36o szerint a kereseti követelés 1893. év közepe táján vagy ezt megelőző időben keletkezett. I. rendű alperes elengedést vitat és állításának igazolása végett tanukra hivatkozott, és a feleknek eskü alatti kihallgatását kérte. Az elsőbiróság ugy találta, hogy a tanúvallomások az elengedésre nézve nem szolgáltatnak bizonyítékot. Ez a kijelentés az 1893. évi XVIII. tcz. 64. §-a értelmében tüzetesebb indokolásra szorul ugyan, mint a minőben részesült, ámde az indokolás hiánya ezúttal nem tekinthető lényeges, az ügy eldöntésére befolyással biró törvénysértésnek. Mert Stignitz Mór a bizonyítandó körülményről egyáltalán nem bír tudomással, Fuchs Jakabné pedig oly nyilatkozatról tanúskodik, melyet felperes alperes jelenlétében ugyan, de harmadik személy irányában tett, és e nyilatkozat tartalma, mintha felperesnek már 1893. év nyarán (július-augusztusban) sem lett volna követelése I. rendű alperes ellen, nem egyeztethető össze alperesnek saját előadásával, mely szerint ő még októberben teljesített részletfizetéseket. A dolog ily állásában az elsőbiróság helyesen alkalmazta az 1893. évi XVIII. tcz. 96. "^-át, midőn felperest, mint a bizonyító fél ellenfelét bocsátotta esküre és az ő vallomását fogadta el bizonyítéknak. Az ügy érdemét tekintve tehát, I. rendű alperesnek felülvizsgálati kérelme alaptalan. A mi II. rendű alperest illeti : az elsőbiróság e helyütt felül nem vizsgálhatóan megállapította, hogy a «Columbusi> hirdetési vállalat, melynek részére felperes hirdetéseket szerzett, nem volt bejegyezve, hogy II. rendű alperes I. rendű alperessel együtt lakik, hogy 1894. évi február havában az üzletet I. r. alperestől átvette, és hogy azt megelőzőleg is egyes üzleti követeléseket engedmény utján megszerzett és behajtott. Azonban ezek a tények sem egyenkint, sem együttvéve nem eredményezhetik II. rendű alperes marasztalását. Mert sem a czég bejegyzésének elmulasztása, sem az együttlakás, sem az üzleti követeléseknek, sem végül magának az üzletnek átvétele, a tartozások elvállalása nélkül nem állapítja meg