Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

356 detett végzésével a pergátló kifogásokat az elsőbirósági határozat megfelelő indokaiból elvetette s elrendelte az ügy érdemleges tárgyalását. Az erre vonatkozó végzés a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltatik. A felebbezés érdemére nézve alperes ugyanazokra az ellenvetésekre utalt, a melyekkel pergátló kifogásait támogatta s hivatkozott arra, hogy az általa megkezdett építkezés hatósági engedélyen alapulván, jogszerű s jóhiszemű ténykedésnek tekintendő, nem pedig olyan önhatalmú, jogellenes cselekvésnek, a mely a birtokháboritás jogi fogalmának alkotó elemét képezi. Alperes ezzel szemben azt állította, hogy a cselekvés jóhiszeműsége és jogszerűsége a birtokháboritás tényének jogi meghatározása körül figyelembe nem vehető, mert a sommás visszahelyezési per tárgyát nem a felek között vitássá vált jogkérdések szabályozása, hanem egyedül a tényleges birtokállapotnak védelme képezheti. Bemutatta felperes a felebbezési tárgyaláson Sodron szab. kir. város tanácsának a mult században kelt jegyzőkönyvét annak a bizonyítására, hogy a keresetbeli ház tulajdonosai az alperesi belsőség irányában a mult század vége óta szakadatlanul, szolgalomszerüen gyakorolták az ablakjogot. Az általános jogszabályok szerint a közigazgatási hatóságtól kieszközölt épitési engedély csak a közrendészet sajátlagos szempontjából hatályos, a felek magánjogi viszonyaira azonban kihatással nem birhat ; ezen a jogszabályon alapszik a törvénykezési gyakorlatnak az a megállapítása, hogy a hatósági engedélylyel megkezdett építkezés által okozott magánjogi sérelem orvoslása végett is van helye a birói jogsegélynek. Alperesnek az az ellenvetése tehát, hogy az általa foganatba vett építkezés a hatóság tudtával s annak engedélye alapján kezdetett meg, a fentebb megjelölt jogszabály erejénél fogva, de még azért sem vehető birói figyelembe, mert a perbeli tényállás adatai szerint alperes a tulajdonképeni építést, a kőfal fölállítását, az épitési engedély megsemmisítése után eszközölte, arra a cselekményére vonatkozóan tehát, a mely a felperes jogi birtokának tényleges megzavarását eredményezte, sem hatósági engedélyre, sem a cselekvés jogszerűségére, vagy jóhiszeműségére nem hivat-