Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)
337 Az elsőbiróság abból indult ki, hogy ellenkező kikötés, vagy szokás hiányában helyi ügyleteknél az eladó nem tartozik az árut megküldeni, hanem a megrendelő azt elvitetni. Ennek a jogi nézetnek felülbírálása e helyütt nem szükséges, bár helyességéhez kétség fér. Mert akár a megrendelő, akár az eladó üzletének telepén foganatositandó az átvétel, mindenkép bizonyos, hogy a teljesítés megkezdése az eladó feladata, annyiban, a mennyiben a vevőt átvételre felhívni, legalább őt értesíteni köteles, hogy az áru átvehető. Ezt nemcsak a kereskedői jóhiszeműség, hanem a gyakorlati szükség is megkívánja, főleg oly esetben, midőn — mint ezúttal — a megrendelt áru nem kész, hanem készítendő vagy mástól beszerzendő és a szállításra nem határozott nap, hanem határidő tüzetett ki, melyen belül az eladó bármikor teljesíthet. Ilyenkor ugyanis a megrendelő nem jelentkezhetik az átvételre, következőleg a vételár fizetését sem ajánlhatja meg, a mig nem értesült, hogy az áru rendelkezésére áll. Már pedig a fenforgó esetben felperes a tárgyalás során (65035/94. sz. jkönyv) kifejezetten beismerte, hogy a Bécsből beszerzett áru megérkezéséről alperest nem értesitette. Utóbb eskü alatti kihallgatása alkalmával módosította ugyan ezt az előadását és a biróság hittel megerősített vallomása alapján igazoltnak vette, hogy a fent kifejtettek szerint szükséges értesítés 1894 január 29-én megtörtént. Ámde ez a megállapítás az 1893. évi XVIII. tcz. 96. §-ában foglalt bizonyítási szabály ellen vét. Felperes ugyanis szószerint igy vallott : «Ugy tudom, 1894 január 29-én jelentette üzleti segédem Schirmbrand, hogy e napon alperes nevében jelentkezett egy ember, és hogy meg lett neki mondva, hogy ha a pénzt elhozza, a rézgolyókat átveheti.» Nyilvánvaló tehát, hogy felperes az értesités megtörténtéről közvetlen tudomással nem bír, minélfogva az id. törvényhely rendelkezéséhez képest az ő vallomását e részben bizonyítékul elfogadni nem lehet. Felperes ekkép nem igazolván, hogy a vételügyletből eredő kötelezettségeinek a meghosszabbított határidőben eleget tett, a Döntvénytár, harmadik folyam. III, 22