Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

327 A felebbezési biróságnak az elsőbiróság Ítéletében foglalt tényállásra és a peres felek előadásaira hivatkozása által a felebbezési biróság részéről megállapítottnak tekintendő a peres felek között különben sem vitás az a tény is, hogy a kérdésben forgó atlasz-serge végenként legalább 40 métert tartalmazott és hogy e szerint az ügylet tárgyát összesen 66 + 40 = 2640 méter atlaszserge képezte. Tényként megállapította továbbá a felebbezési biróság azt is, hogy alperes eladó felperes vevőt az ügylet megkötése után arról értesítette, hogy neki nem szállíthat és hogy az atlaszserget méterenként 35 krért már eladta, hogy tehát alperes a szerződés teljesítését megtagadta. A felebbezési biróság ennek daczára felperes vevőt a szerződésszegő alperes eladó ellen támasztott kártérítési követelésével elutasítván, felperes az 1893: XVIII. tcz. 185. §-a a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását és alperesnek a kereset összegében s a felmerült perbeli, felebbezési és felülvizsgálati költségben marasztalását kéri. A felülvizsgálati kérelemnek pedig részben helyt kellett adni, mert a felebbezési biróság elutasító ítéletét részben a kereskedelmi törvény 353. és 354. §-aiban, valamint a 356. §. 2. pontiában foglalt anyagi jogszabályok helytelen alkalmazására alapította és mert ekként az 1893. évi XVIII. tcz. 185. S-^a) pontja alá vonható jogsérelem részben fenforog. Helytelenül alkalmazta ugyanis a felebbezési biróság a kereskedelmi törvény 353. §-ában foglalt rendelkezést, midőn azt mondta ki, hogy felperes vevő azért, mert fedezeti vételt nem eszközölt, kártérítést nem követelhet; mert az idézett törvényszakasz fedezeti vétel eszközlését a vevő által a szerződésszegő eladótól követelhető kártérítésnek feltételéül elő nem szabja és nem zárja ki azt, hogy a vevő követelhesse annak a kárának a megtérítését, a mely abból származott, hogy a megvett, de az eladó részéről nem szállított árut nyereséggel tovább nem adhatta. Helytelenül alkalmazta a felebbezési biróság a kereskedelmi törvény 354. §-ában foglalt jogszabályt is, mert ennek a törvényszakasznak az a rendelkezése, hogy a záros határidőhöz nem kötött (nem fix) ügyletnél, a minő a jelenleg fenforgó ügy-