Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

32Ó alapján volt létrejöttnek elfogadandó : ennélfogva tekintettel arra, hogy alperes az áru minden ioo kilója után 3 kr. courtagelevonásba való jogát a 3V. alattival bebizonyította, alperesnek a courtage czimén kikötött s összesen 3 írtnak megfelelő összeg levonását megengedni s felperest 3 frt iránti keresetével elutasítani kellett. 6. A kereskedelmi törvény 353. §-a fedezeti vétel eszközlését a vevő által a szerződésszegő eladótól követelhető kártérítésnek feltételéül meg nem szabja és nem zárja ki azt, hogy a vevő követelhesse annak a kárának a megtérítését, a mely abból származott, hogy a megvett, de az eladó részéről nem szállított árut nyereséggel tovább nem adhatta. A kereskedelmi törvény 356. §-a 2. pontja nem zárja ki azt, hogy piaczi vagy tőzsdei árral nem biró áruknál ís a vevő követelhesse fedezeti vétel eszközlése nélkül is a szerződésszegésből származott bebizonyítható kárának, melyhez a kereskedelmi törvény 272. §-a értelmében az elmaradt haszon is tartozik, megtérítését. (1895 szeptember 13. G. 24. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla felülvizsgálati tanácsa: A kir. tábla a felülvizsgálati kérelemnek részben helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét, a mennyiben felperes 211 frt 20 kr. tőkeösszegre nézve keresetével elutasittatott és a perbeli és felebbezési költség fizetésére köteleztetett, megváltoztatja és alperest 211 frt 20 kr. tőkeösszegnek, 52 frt 95 kr. perbeli és felebbezési és 27 frt 65 kr. felülvizsgálati eljárási költségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperes részére leendő fizetésére kötelezi, felülvizsgálati kérelmének egyéb részével azonban felperest elutasítja. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és az 1893. évi XVIII. tcz. 197. §-a értelmében e helyütt is irányadónak tekintendő tényállás szerint a kereset alapjául szolgáló vételügylet, melynek tárgyát az alperes által a felperesnek méterenként 27 krért eladott 66 vég atlasz-serge képezte, a peres felek, között tényleg létrejött.