Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)
300 következik, hogy a váltó lényeges kellék hiányában szenved, hanem az, hogy a váltó lejáratának a vételárfelosztás napja tekintendő ; minthogy továbbá alperes, kit a minden kellékkel ellátott váltóval szemben kifogásainak bizonyítása terhel, sem a tárgyaláskor, sem annak kiegészítésekor nem mutatta ki, hogy ingatlanának vételára mikor osztatott fel, annyi azonban az 1889. évi -október 8-án kelt 37. a. telekkönyvi végzésből, mely szerint a fizetés csak annak jogerőre emelkedése után történhetett, kétségtelen, hogy az a végzés keltétől számítandó 8 nap letelte előtt nem történhetett, azt pedig alperes nem mutatta ki, hogy 8 nap letelte után azonnal meg nem történt, s így a kereseti váltó lejárata napjául 1889. évi október 17-ke tekintendő; s minthogy a 27. a. okirat ama tartalmával szemben, mely szerint ujitott alperes a felperes utóajánlata folytán elérendő vételártöbblet felét felperesnek kötelezte kifizetni, ugy azzal szemben, hogy felperes utóajánlata maga is már 600 frt többletet eredményezett s ujitott alperes a kereseti váltót ennek az összegnek feléről állította ki, közömbös az a körülmény, vajon az utóajánlat folytán elért többletet tényleg alperes vette-e fel, vagy az hitelezői kielégítésére fordíttatott, mivel utóbbi esetben is csak alperes javára szolgált : ennélfogva az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben felperest a kereseti tőke után 1889. évi október 17-ikét megelőző kamatra nézve ujitott keresetével elutasította, helybenhagyni, egyebekben azonban megváltoztatni, s ujitott alperest a kereseti tőke, annak a váltó lejáratának tekintendő naptól számítandó 6°/0 kamata megfizetésére kötelezni kellett. (1894 május 16. 4687. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete felebbezett részé_ben megváltoztatik, s egész terjedelemben az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik. helyben. Indokok: A kereset alapját képező váltót nem az alperes irta alá, hanem a per adatai szerint alperes nevét ennek férje irta szóbeli megbízás alapján a kereseti váltóra. Tekintve azonban, hogy az 1886. évi VII. tcz. 23. §. b) pontja szerint a házastársak közt váltókötelezettség vállalására szóló meghatalmazásoknál a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik meg : ilyennek hiányában az alperes nevében férje által a fentebbiek szerint csupán szóbeli megbízás alapján