Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

Lap kérdésére nézve az egyesitett perek kereseteinek tárgyát képező összege együttvéve irányadók. — Az 1893: XVIII. tcz. 139. §-ának azon rendelkezése, hogy ha a peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen dönthető el, habár felebbezéssel csak egyik pertárs is élt, az a többiek nevében is beadottnak tekintendő, az idézett tcz. 191. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó. — .__ ... — ___ ... — .__ . -— ___ 19 12. Sommás visszahelyezés iránt indított perekben az 1893 : XVIII. tcz. 182. §. szerint az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálatnak, a kártérítésre irányzott kereseti kérelem pedig, minthogy ily perekben a kártérítés csak a visszahelyezés járulékaként követelhető s ennélfogva önálló követelésnek nem tekinthető, a per jogi minőségére befolyással nem bir --- — — _._ 22 1 3. A felülvizsgálati értékhatár megállapításánál csak a kereseti követelés értéke veendő irányadóul, ellenben a viszonkereseíi követelés összege nem vehető tekintetbe __. ... — — .__ . 23 14. A felülvizsgálati érték megállapításánál a viszonkereset értéke a kereseti értékhez hozzá nem számitható--- —- ... •— 23 15. A sommás eljárásban is alkalmazandó továbbra is a m. kir. Curia 32. sz. polgárjogi döntvényében kifejezett az a jogszabály, hogy a mennyiben a teljesítési határidő a per folyama alatt bekövetkezik, ez csak akkor nem szolgálhat az egyébként idő előtt beadott kereset elutasítására alapul, ha a teljesítési határidő az elsőbirósági ítélet meghozatala előtt következett be. — jogalapváltoztatás ._. 24 21. Az a kérdés, hogy a kötelezvény tartalmát helyesen értelmezte-e a felebbezési bíróság, mint a bizonyítékok mérlegelésének eredménye, felülvizsgálat tárgyát nem képezheti ... „_ —_ ... 36 22. A bizonyítás felvételénél annak elhatározása, hogy valamely fél által felhozott tény megállapításához a tény megállapítása esetén mely bizonyítékok voltak elegendők és szükséges volt-e további tanuk kihallgatása, a bizonyítékok szabad mérlegelésénél fogva abba a körbe tartozik, mely a ténykérdés megállapítását érinti, mely tehát nem vonható az eljárási szabályok helytelen alkalmazásának vagy mellőzésének tekintete alá. — Szabálytalanságot képez, hogy a peres felek személyes meghallgatásánál az 1893: XVIII. tcz. 66. §. rendelkezéséhez képest előbb nem a bizonyító fél ellenfele hallgattatott ki, miután azonban az esküre bocsátás iránt az eljáró kir. járásbíróság a tanuk és a felek meghallgatása után határozott, ezen szabálytalanság az ügy eldöntésére mi befolyással sincsen ... ... ... — --- -— — — --- --- -— — — 38104. Ha az 1893. évi XVIII. tcz. életbelépte előtt hozott makacssági ítélet igazolás folytán hatályon kivül helyeztetett és az uj ítélet már a fenti törvény életbelépte után hozatott, ugy már a fenti törvény alkalmazandó és a felebbezés elbírálása a törvényszék elé tartozik __. ... --- --- ... ... ... ..- -— --- — --- —- 264.