Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

50 egész értéke erejéig biztosithatván, azzal minden kárveszélyt elháríthattak magukról, az jelentőséggel azért nem bir, mert a tényleg felperes és testvérei tulajdonát képező 12/24-ed rész a felek egyező előadása szerint 80,000 frt értékű lévén, felperesnek a biztosított tárgy iránti érdeke nem volt csekélyebb annál az összegnél, a melynek erejéig a biztositás történt ; s mert az alperesi szövetkezetnek az ügylet megkötésekor fenállott alapszabályai szerint felperes és testvérei sem voltak eltiltva attól, hogy a hajót, illetve hajórészüket az alperes által megállapított egész értéke erejéig biztosíttathassák ; ez a lehetőség tehát az A. alatti ügylet meg vagy meg nem kötésére mi befolyással sem lehetett. Túlbiztosítás esete a fentiek szerint fen nem forogván, alperesnek az a kifogása is alaptalan, hogy a 20,000 frt erejéig kötött biztositás legalább fele részben érvénytelen és 10,000 frtra leszállítandó. De ha a franczia keresk. törv. 348. §-ának esete eredetileg fenforgott volna is, akkor sem érvényesíthetné alperes a kifogást többé, mert a B. alatti letéttel, melyet helytelenül kiván utólag egyességi ajánlatként feltüntetni, felperes átengedési nyilatkozatát (abban dono) feltétlenül elfogadván s a kereset beadása után, tehát oly időben, mikor a való tényállásról már kétségtelen tudomása volt, felperes részére fentartás nélkül részfizetést teljesitvén, ezzel a biztositást érvényesnek ismerte el. Kérdés tárgya tehát, miután nem vitás, hogy a «Slobodna» a biztositás tartama alatt hajótörést szenvedett, már csak az lehet, hogy jogositva van-e alperes a biztositás megkötése után módositott alapszabályok uj 10. §-a alapján a kereseti összegből levonást eszközölni s ha igen, mennyit? Az elsőbiróság helyesen döntötte az első kérdést akként, hogy a módositott alapszabályok felperesre kötelezők, mert ha áll is, hogy az egyes szövetkezeti tagoknak a szövetkezet ellenében szerződés alapján szerzett magánjogai közgyűlési határozatok által nem csorbithatók, a fenforgó esetben felperesnek arra, hogy kár esetén a biztositott összegnek levonás nélküli kifizetését követelhesse, szerzett joga nem volt. Felperes és alperes között ugyanis külön biztosítási feltételek kikötve nem voltak, hanem felperes a 2. sz. nyilatkozatával, melylyel az alperesi szövetkezetbe tagként belépett, általában alávetette magát a biztosítási feltételeket helyettesítő alapszabályoknak és pedig nemcsak az akkoriaknak, hanem