Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

i8 megállapítani az illetékességet, mert alperes maga azt adta elő a tárgyalás során, hogy az A. a. ügynöki kötjegyet magánál tartotta, azt sem Kann Henriknek, sem felperesnek vissza nem adta, sőt óvásában önmaga is az A. a. kötjegyre, mint a kereseti ügylet alapjára hivatkozik. Feltéve tehát, hogy ő utólag felperessel az ügylet feltételeire nézve eltérő megállapodásokra lépett is, ez által az A. a. hatályon kivül helyezve nem lett, sőt ellenkezőleg egész eljárásából az tűnik ki, hogy alperes is az A. a. kötjegyet tekintette a felperessel fenállott ügylet alapjának. Alperes azon kifogása, hogy ő határozottan kijelentette felperesnek, miszerint a tőzsdeszokásoknak és ezen bíróság illetőségének magát alá nem veti, valószinütlen, mert beismerte, hogy az A. a. kötjegynek megfelelő ellenkötjegyet magánál tartotta, a nélkül, hogy azon a tőzsdebiróság illetékessége és a tőzsdeszokásokra vonatkozó záradék törlését követelte és a nélkül, hogy az A. alattin ezen záradékot törölte volna, mit pedig tennie kellett volna s mindenesetre meg is teszi, ha felperessel szemben ezen kijelentést, mint üzleti feltételt tette volna. Ugyanazért a főesküt mellőzendőnek találta a bíróság. (1894 nov. 17. 1851. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróságnak a birói illetékesség kérdésében hozott végzését megváltoztatja, a keresetet az eljáró bíróság illetékességéhez nem tartozónak nyilvánítja, ennek következtében az elsőbiróság ítéletét az 1881 : LIX. tcz. 96. §-a aJ pontja alapján megsemmisíti, a keresetet a felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Az 1881 : LIX. tcz. 94. §-ának aj pontja szerint tőzsdei jogosított ügynök által kézbesített és a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó kötjegynek kifogás nélkül elfogadása alapján és a nélkül, hogy a felek magukat a tőzsdei választott bíróság illetékességének írásban kifejezetten alá vetették volna, csak a kereskedők között kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdésekre nézve és így csak abban az esetben, ha mindkét szerződő fél kereskedő, állapitható meg az eljáró választott bíróság illetékessége. Minthogy azonban a fenforgó esetben a szerződő felek egyike az alperes, a felperesnek előadása szerint is nem kereskedő, hanem gazdász, azon az alapon tehát, hogy alperes a keresetlevélhez