Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

11 házasság tartama alatt született gyermek törvényes volta mellett felállított vélelem, a bár mástól nemzett gyermek születése esetében is megmenti a gyalázattól és a tartási gondoktól, tehát a házasság tartama a nőt gyermeke megölésénél nem vezérelhetik azon erkölcsi és anyagi gondok, melyeket a szégyenérzet a világ előtti gyalázat és a tartási gondok keltenek fel ; miután azonban vádlott már ír év óta állandóan elválva él férjétől és vele ezen idő óta semmiféle összeköttetésben nem állt ; miután vádlottnőnek nem férjétől való teherbe esése mindenki előtt kétségtelen és köztudomású volt ; miután a születendő gyermeke által a társadalom előtti gyalázata ugyanoly fokú és mérvű volt, mint bármely törvényesen elvált nőé vagy hajadoné ; és miután a gyermektartási gondok őt ugyanúgy terhelték volna, mint bármely törvényesen elvált nőt vagy hajadont ; miután továbbá a magánjogi törvények által a házasság tartama alatt született gyermek törvényes volta mellett felállított vélelem vádlottat, mint az évek hosszú sora alatt elváltán élő nőt a társadalom előtti gyalázattól és szégyentől épen ugy nem mentesítette, miként nem mentesítette volna a gyermektartási gondok és kötelezettségektől sem ; és miután az a beigazolt körülmények folytán ki van zárva, hogy a megölt gyermek vádlott férjétől fogantatott légyen : ezeknél fogva kétségtelen, hogy vádlottat a csecsemő megölésére ugyanazon erkölcsi indokok vezérelték, melyek a Btk. 284. §-nak kivételes intézkedését létesítették és hogy vádlott gyermeke házasságon kívül születettnek tekintendő, tehát cselekménye is ugyanazon elbírálás és beszámítás alá volt veendő, mint azon nőé, ki hajadon, özvegy vagy elváltán él férjétől. Különben is a magánjog által a törvényes születés mellett felállított vélelem is csak addig állván fen, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik ; ha már a törvényes születés vagy házasságon kivüli nemzés kérdésének eldöntésénél a magánjogi szabályok vétetnek is irányadóul: a jelen esetben vádlottnőnek gyermeke ily alapon is házasságon kívül nemzetinek és törvénytelen születésűnek tekintendő, miután a végtárgyalás által szolgáltatott adatok és bizonyítékok alapján vádlott gyermekének törvénytelen volta polgári per utján is kétségtelenül kimondható lenne. Mindezek alapján fenforogván mindazon okok és körűimé-