Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

3 szakértők előadása szerint is nem Veréczy Mihály kezétől íratott, általa csupán aláiratott, az azt előttemezett id. Mihálka László és Szőllősy Lajos, szolgabíró és esküdttársra nézve felperesek azt sem igazolták alperesek tagadásával szemben, hogy nevezettek együtt működött hivataltársak voltak-e a végrendelet Írásakor ; miután továbbá az 1876. évi XVI. tcz. í. §. b) pontja értelmében, ugyané törvény 37-ik §-a rendelkezése szerint csak 4 tanúval ellátott korábbi keletű végrendelet érvénye ismertetik el ; s miután a szóban forgó végrendelet sem az 1876. évi XVI. tcz. életbelépte előtt fenállott régi hazai törvényeinkben megkívánt 5, illetve 3 tanú aláírásával nincs ellátva ; sem pedig az 1876. évi XVI. tcz. 37. §. a), bj, c) pontjai esete fen nem forog, ez okoknál fogva a végrendelet érvénytelen levén, felperesek arra és abból jogot nem állapithatnak s keresetükkel elutasitandók, De elutasitandók felperesek a végrendelet érvénytelenségéből vont indokokon kívül még azért, mert kereseti jogosultságuk sincs kimutatva ; nincs igazolva, hogy felperesek Veréczy Sándor és Antal vérszerinti utódai ; továbbá, mert a kereset szerint a m.-szigeti 26. és 2137. sz tjkvi ingatlanok fele részére nézve a végrendelet érvényének megállapítása esetében sem lehet joguk, miután a végrendeletben nem ebben a telekkönyvekben foglalt ingatlanok hagyattak nekiek. Az elvont hasznok tekintetében ajánlott bizonyítási eljárás mellőztetett azért, mert annak megítélése a kérdés lényegének elutasítása mellett ugy sem lehető. A debreczeni kir. ítélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete azzal a kiegészítéssel, hogy az örökhagyó végrendelete érvénytelennek mondatik ki, helybenhagyatik. Indokok: Felperesek az örökhagyó által 1868. évi jun. 26-án alkotott írásbeli végrendeletre alapítják keresetüket, azt állítván hogy a szolgabíró és esküdttársa, mint tanuk által aláirt az a végrendelet érvényes Írásbeli magánvégrendelet, mert Máramaros megyében a kérdéses végrendelet kiállítása idejében az a jogszokás állott fen, mely szerint a szolgabíró és esküdt, a maga járá-